Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nash, Ogden: Colombus

Nash, Ogden portréja

Colombus (Angol)

Once upon a time there was an Italian,
And some people thought he was a rapscallion,
But he wasn't offended,
Because other people thought he was splendid,
And he said the world was round,
And everybody made an uncomplimentary sound,
But he went and tried to borrow some money from Ferdinand
But Ferdinand said America was a bird in the bush and he'd rather have a berdinand,
But Columbus' brain was fertile, it wasn't arid,
And he remembered that Ferdinand was married,
And he thought, there is no wife like a misunderstood one,
Because if her husband thinks something is a terrible idea she is bound to think it a good one,
So he perfumed his handkerchief with bay rum and citronella,
And he went to see Isabella,
And he looked wonderful but he had never felt sillier,
And she said, I can't place the face but the aroma is familiar,
And Columbus didn't say a word,
All he said was, I am Columbus, the fifteenth-century Admiral Byrd,
And, just as he thought, her disposition was very malleable,
And she said, Here are my jewels, and she wasn't penurious like Cornelia the mother of the Gracchi, she wasn't referring to her children, no, she was referring to her jewels, which were very very valuable,
So Columbus said, Somebody show me the sunset and somebody did and he set sail for it,
And he discovered America and they put him in jail for it,
And the fetters gave him welts,
And they named America after somebody else,
So the sad fate of Columbus ought to be pointed out to every child and every voter,
Because it has a very important moral, which is,
Don't be a discoverer, be a promoter.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com

Kolombusz (Magyar)

Valamikor régen élt egy talján tengerész,
És volt aki azt gondolta róla, hogy egy nagy csibész,
De nem vette zokon,
Mert elragadónak tartották viszont sokan,
És azt mondta, hogy a föld kerek,
És udvariatlan hangokat hallattak erre az emberek,
De ő pénzt kért Ferdinándtól, hogy a terve ne törjön derékba,
De Ferdinánd azt mondta, hogy Amerika holnap egy túzok, és neki inkább kell egy veréb ma,
De Kolombusz elméje tiszta volt, nem pedig lázas,
És emlékezett rá, hogy Ferdinánd házas,
És úgy gondolta, nincs jobb, mint egy meg nem értett feleség,
Mert az kénytelen lelkesedni minden ötletért, amiről a férje azt gondolja, hogy hülyeség,
Úgyhogy a zsebkendőjére citromfüvet locsolt meg illatos rumot,
És Izabellához futott,
És elbűvölő volt, de butábbnak érezte magát, mint egy kisgyerek,
És a királynő azt mondta, semmit se mond az arc, de ezt az aromát ismerem,
És Kolombusz hallgatott,
Csak annyit mondott, és Kolombusz, a tizenötödik századi Evelyn Byrd vagyok,
És ahogy gondolta, Izabella jelleme nagyon hajlékonynak bizonyult,
És azt mondta, itt vannak a gyémátjaim, és ő nem volt olyan zsugori, mint Kornélia, a Gracchusok édesanyja, ő nem a gyermekeire célzott, nem, ő a gyémátjaira célzott, amelyek nagyon értékesek voltak, bizonyám.
Úgyhogy Kolumbusz így szólt, Mutassátok meg hol nyugszik a nap, és megmutatták neki, és elhajózott végre,
És felfedezte Amerikát, és bilincsbe verték érte,
És a bőre hurkás lett a szorítástól,
És Amerikát elnevezték valaki másról,
Úgyhogy Kolumbusz szomorú sorsa olyan tanulsággal szolgál, ami nagyon fontos és átfogó,
És okulhat belőle minden gyermek és választópolgár, mégpedig azzal, hogy
Ne légy felfedező, légy inkább pártfogó.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://forum.index.hu

minimap