O'Hara, Frank: Chez Jane (Chez Jane Magyar nyelven)

The white chocolate jar full of petals
swills odds and ends around in a dizzying eye   
of four o’clocks now and to come. The tiger,   
marvellously striped and irritable, leaps   
on the table and without disturbing a hair   
of the flowers’ breathless attention, pisses   
into the pot, right down its delicate spout.
A whisper of steam goes up from that porcelain   
urethra. “Saint-Saëns!” it seems to be whispering,   
curling unerringly around the furry nuts   
of the terrible puss, who is mentally flexing.   
Ah be with me always, spirit of noisy   
contemplation in the studio, the Garden   
of Zoos, the eternally fixed afternoons!   
There, while music scratches its scrofulous   
stomach, the brute beast emerges and stands,   
clear and careful, knowing always the exact peril   
at this moment caressing his fangs with   
a tongue given wholly to luxurious usages;   
which only a moment before dropped aspirin   
in this sunset of roses, and now throws a chair   
in the air to aggravate the truly menacing.

Ezerféle mütyür kavarog a szirmokkal tele
fehér bonbonos üvegben a mindenkori
négy óra szédült szeme láttára. Az ingerlékeny
tigris, gyönyörű bundában az asztalra
szökik, és anélkül, hogy a virág feszült
figyelmét egy szőrszállal megzavarná,
törékeny vízsugárban a cserépbe vizel.
Susogásnyi gőz száll fel a porcelán húgycsőről.
Olyasmit suttog, hogy „Saint-Saëns!”, és
gyengéden a rémületes cica szőrös golyóira
tekeredik, kinek elméje megkönnyül közben.
Zajos töprengés szelleme, ne hagyj el
soha a műteremben, az Állatok Kertjében,
minden délután örök helyszínén! Majd,
miközben zene vakarja görvélyes hasát,
a vadállat felkel, óvatosan és biztosan
megáll, pontosan ismeri a veszélyeket,
fényűzésre teremtett nyelvével végignyalja
tépőfogait; pedig még egy pillanattal
korábban aszpirint ejtett vele ebbe a rózsás
naplementébe. És most egy széket vág
a levegőbe, hogy durvább legyen a fenyegetés.