Serenade (Angol)
So sweet the hour - so calm the time, I feel it more than half a crime, When Nature sleeps and stars are mute, To mar the silence ev'n with lute. At rest on ocean's brilliant dyes An image of Elysium lies: Seven Pleiades entranced in Heaven, Form in the deep another seven: Endymion nodding from above Sees in the sea a second love. Within the valleys dim and brown, And on the spectral mountain's crown, The wearied light is dying down, And earth, and stars, and sea, and sky Are redolent of sleep, as I Am redolent of thee and thine Enthralling love, my Adeline. But list, O list! – so soft and low Thy lover's voice tonight shall flow, That, scarce awake, thy soul shall deem My words the music of a dream. Thus, while no single sound too rude Upon thy slumber shall intrude, Our thoughts, our souls – O God above! In every deed shall mingle, love. |
Szerenád (Magyar)
Édes perc, tiszta szűz időm, Úgy érzem, bűn volna, midőn Alszik csillag fent, föld alant, Ha zajt ütne akár a lant. Tenger száz színfoltja felett Elysium képe lebeg, Hét Plejád, ki virraszt az égen, Látja, mint ragyog mása hét lenn; Endymion ha letekint, Lenn még egy szeretője ring: Ásít sok árnyas barna völgy, Lidérces bércen huny a zöld, A fáradt fény pihenni dőlt: Föld, tenger, csillag s égi fények Mind álomtól ittasak, én meg Tőled, Adeline, szívemet Bűvös szerelmed ejti meg. De csitt! Oly halkan és puhán Szól szeretőd ez éjszakán, Hogy lelked e szót, félig alva, Csak álomi zenének hallja. S bár hangjaimból nem fog egy se Durván rátörni szenderedre, Lelkünk s eszméink könnyeden Elvegyülnek majd, kedvesem!
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://www.folioklub.hu |
|