Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Poe, Edgar Allan: A holtak lelke (Spirits of the Dead Magyar nyelven)

Poe, Edgar Allan portréja

Spirits of the Dead (Angol)

Thy soul shall find itself alone

'Mid dark thoughts of the grey tomb-stone;

Not one, of all the crowd, to pry

Into thine hour of secrecy.

 

Be silent in that solitude,

Which is not loneliness–for then

The spirits of the dead, who stood

In life before thee, are again

In death around thee, and their will

Shall overshadow thee; be still.

 

The night, though clear, shall frown,

And the stars shall not look down

From their high thrones in the Heaven

With light like hope to mortals given,

But their red orbs, without beam,

To thy weariness shall seem

As a burning and a fever

Which would cling to thee for ever.

 

Now are thoughts thou shalt not banish,

Now are visions ne'er to vanish;

From thy spirit shall they pass

No more, like dew-drop from the grass.

 

The breeze, the breath of God, is still,

And the mist upon the hill

Shadowy, shadowy, yet unbroken,

Is a symbol and a token.

How it hangs upon the trees,

A mystery of mysteries!



FeltöltőRossner Roberto
Az idézet forrásaThe Collected Works of Edgar Allan Poe

A holtak lelke (Magyar)

Lelked majd egymaga marad

A sír sötét gondjainak

Óráján és senkise lesz,

Ki titkaidba beleles.

 

Viseld csendesen e magányt,

Mely nem egyedüllét - hiszen

Az életben melletted állt

Holtak lelke veled leszen

Holtodban, s akaratuk ott

Ismét árnyba von; légy nyugodt.

 

A tiszta éjszaka

Kihuny s sok csillaga

Magasló trónusáról

Nem reménysugárral világol,

De a sok fénytelen,

Rőt gömb mint gyötrelem

S láz hullik csömörödre,

S rád ég majd mindörökre.

 

E gondolatot el ne vesd,

E látomást ne hessegesd;

Soha el nem hagyhatod

Tűnni: mint fű a harmatot!

 

Isten lehe: a szél elállt,

S a köd - amely a dombra szállt,

S az árnyak, az árnyak szét nem osztják -

A tanújel és a bizonyság.

A fák közt is mily lebegő:

A rejtélyek rejtélye ő!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.folioklub.hu

minimap