Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Pound, Ezra: Canto III

Pound, Ezra portréja

Canto III (Angol)

I sat on the Dogana’s steps
For the gondolas cost too much, that year,
And there were not “those girls”, there was one face,
And the Buccentoro twenty yards off, howling, “Stretti”,
And the lit cross-beams, that year, in the Morosini,
And peacocks in Koré’s house, or there may have been.
     Gods float in the azure air,
Bright gods and Tuscan, back before dew was shed.
Light: and the first light, before ever dew was fallen.
Panisks, and from the oak, dryas,
And from the apple, mælid,
Through all the wood, and the leaves are full of voices,
A-whisper, and the clouds bowe over the lake,
And there are gods upon them,
And in the water, the almond-white swimmers,
The silvery water glazes the upturned nipple,
     As Poggio has remarked.
Green veins in the turquoise,
Or, the gray steps lead up under the cedars.
 
My Cid rode up to Burgos,
Up to the studded gate between two towers,
Beat with his lance butt, and the child came out,
Una niña de nueve años,
To the little gallery over the gate, between the towers,
Reading the writ, voce tinnula:
That no man speak to, feed, help Ruy Diaz,
On pain to have his heart out, set on a pike spike
And both his eyes torn out, and all his goods sequestered,
“And here, Myo Cid, are the seals,
The big seal and the writing.”
And he came down from Bivar, Myo Cid,
With no hawks left there on their perches,
And no clothes there in the presses,
And left his trunk with Raquel and Vidas,
That big box of sand, with the pawn-brokers,
To get pay for his menie;
Breaking his way to Valencia.
Ignez de Castro murdered, and a wall
Here stripped, here made to stand.
Drear waste, the pigment flakes from the stone,
Or plaster flakes, Mantegna painted the wall.
Silk tatters, “Nec Spe Nec Metu.”



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

III Canto (Magyar)

Ültem a Dogána lépcsőin,
Mivel a gondola drága volt az évben,
S hol voltak «azok a lányok», egy arc volt csupán,
És húsz méterre a Bucentoro, a «Stretti»-t harsogva.
Fénylő gerendák a Morosinin, az évben,
S Kóré kertjében pávák, vagy tán nem is ott.
     Azúr égen istenek úsznak,
Tündöklők s toszkánok, harmattal tovatűnők.
Fény: de mint az első harmathullás előtt.
Faunok, s a tölgyből dryádok,
S az almafából mælidák,
Végig az erdőn halk susogás a lombok közt,
Suttogás, felhők borulnak a tóra,
A felhőkön istenek ülnek,
Mandula-fehér fürdőzők a vízben.
Víz ezüstje megcsillan a mellbimbók hegyén,
     Mint Poggio mondta volt.
A türkiszben zöld erezet,
Vagy a cédrusokhoz felkúszó szürke lépcsők.
 
Myo Cid felnyargalt Burgosig,
Fel a vasalt kapuhoz, a két torony között,
Megverte dárdanyéllel, s kijött a gyermek,
Una niña de nueve años,
Ki a kapu-párkányra, a két torony közé,
S fölolvasta a parancsot, voce tinnula:
Hogy szó, étel, oltalom ne adassék Ruy Diaznak,
A parancs-szegőnek szívét kivágják, kopjára tűzik,
Szemeit kitépik, javait elkobozzák.
«Íme, Myo Cid, a pecsétek,
A nagy pecsét és az írás.»
És Bivarból elindult Myo Cid,
Nem hagyott sólymokat fenn az ülőkön,
Sem ruha nem maradt a szekrények polcain,
Ládáját odahagyta Ráquelnek s Vidasnak,
A két zálogosnak a nagy láda homokot,
Hogy szolgálatiért megkapja zsoldját.
Így vágott neki Valenciának.
Meggyilkolták Ignez de Castrót, fal mered
Itt lehántva, épült, hogy álljon időtlen.
Síri pusztulás, festék lehámlik a kőről,
Avagy vakolat hámlik; Mantegna míve a freskó.
Rongyolt selymen: «Nec Spe Nec Metu.»



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. G. L.

minimap