Raleigh, Sir Walter: Búcsú az udvartól (Farewell to the Court Magyar nyelven)

Like truthless dreams, so are my joys expir'd,

And past return are all my dandled days;

My love misled, and fancy quite retir'd--

Of all which pass'd the sorrow only stays.

My lost delights, now clean from sight of land,

Have left me all alone in unknown ways;

My mind to woe, my life in fortune's hand--

Of all which pass'd the sorrow only stays.

As in a country strange, without companion,

I only wail the wrong of death's delays,

Whose sweet spring spent, whose summer well-nigh done--

Of all which pass'd only the sorrow stays.

Whom care forewarns, ere age and winter cold,

To haste me hence to find my fortune's fold.

Örömöm szétfoszlott, mint csalfa álom,

víg napjaim futása megszakadt,

szerelmem és ábrándom messziszállón,

abból, mi volt, csak a bánat maradt.

Vesztett gyönyöröm így járatja vélem

magányban a nemismert útakat;

agyam a bú, éltem a sors kezében:

abból, mi volt, csak a bánat maradt.

Kinek nincs társa már rosszban, se jóban,

a halált hívom s enyhet ő sem ad;

tavaszom elmúlt, nyaram is mulóban,

abból, mi volt, csak a bánat maradt;

s a gond űz, bár még el se jött telem,

oda, hol végső sorsom meglelem.