Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rexroth, Kenneth: Idő: öröklét kegye (részlet) (Time Is The Mercy Of Eternity (detail) Magyar nyelven)

Rexroth, Kenneth portréja
Illyés Gyula portréja

Vissza a fordító lapjára

Time Is The Mercy Of Eternity (detail) (Angol)

Here on this high plateau where
No one ever comes, beside
This lake filled with mirrored mountains,
The hours and days and weeks
Go by without variation.
Even the rare storms pass over
And empty themselves on the peaks.
There are no fish in the water.
There are few deer or bear in the woods.
Only the bright blue damsel flies
On the reeds in the daytime,
And the nighthawks overhead
In the evening. Suspended
In absolutely transparent
Air and water and time, I
Take on a kind of crystalline
Being. In this translucent
Immense here and now, if ever,
The form of the person should be
Visible, its geometry,
Its crystallography, and
Its astronomy. The good
And evil of my history
Go by. I can see them and
Weigh them. They go first, with all
The other personal facts,
And sensations, and desires.
At last there is nothing left
But knowledge, itself a vast
Crystal encompassing the
Limitless crystal of air
And rock and water. And the
Two crystals are perfectly
Silent. There is nothing to
Say about them. Nothing at all.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.ronnowpoetry.com

Idő: öröklét kegye (részlet) (Magyar)

Itt ezen a fönnsíkon, hová
senki nem jön: oly magas,
itt e visszatükrözött hegyekkel
teli tónál, hol órák, napok
s hetek telnek változatlanul -,
honnan még a vihar is továbbmegy
a csúcs fölé, ürülni.
Nincsen hal a vízben.
Medve, szarvas ritka a bozótban.
Nappal a szitakötő
röpdes, a nádszálakon: és este
a kecskefejő madár
megy magasan. Fölemelve-
lengve a hibátlanul
átlátszó légben, vízben, időben,
magam is kristályszerű léthez
vagyok átidomulóban. Ha valamikor
ha valahol: most, itt e hatalmas nagy
átláthatóságban
kell kitűnnie
az emberi lét kristályának,
mértanának,
csillagrendtanának. Fölvonul
mind a jó, a rossz, ami reám
volt kiszabva,
láthatom, megmérhetem.
Elsőként tűnnek tova
mindazzal, ami személy szerint ért,
a vággyal, a szenvedéllyel,
hogy végül is nem marad más
csak ő, a tudás, ez a hatalmas
kristály, mely magába fogja
szikla, víz és lég kristályzatát. És
együttesük a tökéletes
csönd. Nincs több mondanivaló
róla. Semmi több.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://central.budapesti.info

minimap