Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Sandburg, Carl: Baltic Fog Notes

Sandburg, Carl portréja

Baltic Fog Notes (Angol)

(Bergen)
 
Seven days all fog, all mist, and the turbines pounding through high seas.
I was a plaything, a rat’s neck in the teeth of a scuffling mastiff.
Fog and fog and no stars, sun, moon.
Then an afternoon in fjords, low-lying lands scrawled in granite languages on a gray sky,
A night harbor, blue dusk mountain shoulders against a night sky,
And a circle of lights blinking: Ninety thousand people here.
Among the Wednesday night thousands in goloshes and coats slickered for rain,
I learned how hungry I was for streets and people.
 
I would rather be water than anything else. 
I saw a drive of salt fog and mist in the North Atlantic and an iceberg dusky as a cloud in the gray of morning.
And I saw the dream pools of fjords in Norway… and the scarf of dancing water on the rocks and over the edges of mountain shelves.
Bury me in a mountain graveyard in Norway.
Three tongues of water sing around it with snow from the mountains.
 
Bury me in the North Atlantic.
A fog there from Iceland will be a murmur in gray over me and a long deep wind sob always.
 
Bury me in an Illinois cornfield.
The blizzards loosen their pipe organ voluntaries in winter stubble and the spring rains and the fall rains bring letters from the sea.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.bartleby.com

Balti köd-jegyzetek (Magyar)

(Bergen)
 
Hét napon át csupa köd, csupa pára és turbinák döngetik a viharzó vizeket.
Játékszer voltam én, mint szuszogó szelindek fogai közt a patkány nyaka.
Köd és köd, se csillag, se nap, se hold.
Majd egy délután a fjordokon alacsony fekvésű földek gránitnyelveken irkáltak a szürke égre.
Éjszakai kikötő. Kékesen szürke hegy feszíti vállát az éji égnek.
És pislogó fénykör: Kilencvenezer ember.
A szerdai éjszakán, az esőre felkészült, sárcipős, esőkabátos ezerek közepette,
vad éhség támadt fel bennem utcák és emberek után.
 
Víz szeretnék lenni, semmi más.
Láttam, miként vonult a sós köd és a pára az Észak-Atlanti tengeren, s a reggeli szürkületben miként úszott a jéghegy, sötéten, mint a felhő.
És láttam Norvégia fjordjainak álomtavait... a táncoló víz lobogó, magasba általlengő kendőjét hegyeken és sziklák zátonyain.
Temessetek el engem egy norvég hegyi-temetőben.
A hegyekről leiramló hóval együtt énekli Norvégiát a háromnyelvű víz.
 
Temessetek el engem az Észak-Atlanti óceánban.
Izlandi szürke köd mondjon zsolozsmát fölöttem, és hosszú, mélyhangú szél zokogjon szünetlenül.
 
Temessetek el engem Illinois-i búzamezőn.
Búgjanak föl a hóvihar orgonasípjai a téli tarlón, és a tavaszi és az őszi esők hozzanak a tengerről levelet.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. Z.

minimap