Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Schwartz, Delmore: A nehéz medve, aki velem jár (The Heavy Bear Who Goes With Me Magyar nyelven)

Schwartz, Delmore portréja

The Heavy Bear Who Goes With Me (Angol)

The heavy bear who goes with me,  
A manifold honey to smear his face,  
Clumsy and lumbering here and there,  
The central ton of every place,  
The hungry beating brutish one  
In love with candy, anger, and sleep,  
Crazy factotum, dishevelling all,  
Climbs the building, kicks the football,  
Boxes his brother in the hate-ridden city.

Breathing at my side, that heavy animal,  
That heavy bear who sleeps with me,  
Howls in his sleep for a world of sugar,  
A sweetness intimate as the water’s clasp,  
Howls in his sleep because the tight-rope  
Trembles and shows the darkness beneath.  
—The strutting show-off is terrified,  
Dressed in his dress-suit, bulging his pants,  
Trembles to think that his quivering meat  
Must finally wince to nothing at all.

That inescapable animal walks with me,
Has followed me since the black womb held,  
Moves where I move, distorting my gesture,  
A caricature, a swollen shadow,
A stupid clown of the spirit’s motive,  
Perplexes and affronts with his own darkness,  
The secret life of belly and bone,
Opaque, too near, my private, yet unknown,  
Stretches to embrace the very dear
With whom I would walk without him near,  
Touches her grossly, although a word
Would bare my heart and make me clear,  
Stumbles, flounders, and strives to be fed  
Dragging me with him in his mouthing care,  
Amid the hundred million of his kind,  
The scrimmage of appetite everywhere.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

A nehéz medve, aki velem jár (Magyar)

A nehéz medve, aki velem jár,
Százféle méznek maszatja arcán,
Esetlenül csosszan erre-arra,
Mindenütt, mindenben központi tonna,
Az éhes, brutális, bumm-bele,
Méregzsák, cukorka- s álom-faló,
Az őrült tótumfaktum, összekuszál
Mindent, házat mászik, futballt rugdos,
Fivérét bokszolja a gyűlölet-gyáros városban.

Mellettem lélegzik ez a nehéz állat,
Ez a nehéz medve, aki velem alszik,
Világ-cukorért üvölt álmában,
Mely édes mint a víz ölelése, s meghitt,
Üvölt álmában, mert a kifeszített kötél
Remeg és mutatja a lent sötétjét.
A kevély hencegő rémületben,
Frakkban és feszülő nadrágjában,
Remeg a gondolattól, reszket a húsa,
Hogy végül a semmibe kell majd rándulnia.

Ez a lerázhatatlan állat velem sétál,
Követ a fekete anyaméhtől,
Ha mozdulok, mozdul, utánoz, torzít,
Egy karikatúra, egy dagadt árnyék,
Buta bohóca a lélek-rugónak,
Megzavar és sért önnön sötétje,
Csontnak és húsnak titkos világa,
Túl közeli, s bár saját, homályos, ismeretlen,
Kinyúl, hogy átölelje épp azt, akivel kettesben
Szeretnék sétálni nélküle, tőle messze,
Durván érinti őt, holott egy szócska
Elég volna, hogy lecsupaszítsa szívemet, s felfedje,
Botladozik, bukdácsol, küzd azért, hogy etessék,
Rángat engem magával éhes igyekezettel,
A százmillió hasonszőrű között,
Mindenütt az étvágy dulakodása közepette.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://blog.xfree.hu

minimap