Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Shakespeare, William: CXLVII. Szonett (CXLVII. Sonnet Magyar nyelven)

Shakespeare, William portréja

CXLVII. Sonnet (Angol)

My love is as a fever longing still,
For that which longer nurseth the disease;
Feeding on that which dost preserve the ill,
The uncertain sickly appetite to please.

My reason, the physician to my love,
Angry that his prescriptions are not kept,
Hath left me, and I desperate now approve
Desire is death, which physic did except.

Past cure I am, now Reason is past care,
And frantic-mad with evermore unrest;
My thoughts and my discourse as madman's are,
At random from the truth vainly expressed;

   For I have sworn thee fair, and thought thee bright,
   Who art as black as hell, as dark as night.



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
KiadóOxquarry Books Ltd.
Az idézet forrásathe amazing web site of Shakespeare's sonnets

CXLVII. Szonett (Magyar)

Lázragyúlt szívem folyton arra vágyik,
Amitől szenved, mindig betegebben;
Habzsolja kórja fenntartó csíráit,
Hogy bágyadt étvágyának hízelegjen.

Szerelmem bosszús orvosa, az ész,
Látván, hogy minden receptje hiába,
Elhagyott, s most rajtam a csüggedés:
Halál a vágy, mely a gyógyszert nem állja.

Nincs menekvés, józan eszem a múlté,
Az őrület növő izgalma ráz;
Gondolatom s szavam: egy tébolyulté,
Ténytorzító, fecsegő kapkodás;

   Mert esküdtem: szép vagy; s hogy: fény, üde;
   Te, éjsötét, te, pokolfekete.



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
KiadóEurópa Könyvkiadó
Az idézet forrásaShakespeare szonettek
Könyvoldal (tól–ig)153

minimap