Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Shakespeare, William: XXII. Szonett (XXII. Sonnet Magyar nyelven)

Shakespeare, William portréja

XXII. Sonnet (Angol)

My glass shall not persuade me I am old,
So long as youth and thou are of one date;
But when in thee time's furrows I behold,
Then look I death my days should expiate.

For all that beauty that doth cover thee,
Is but the seemly raiment of my heart,
Which in thy breast doth live, as thine in me:
How can I then be elder than thou art?

O! therefore love, be of thyself so wary
As I, not for myself, but for thee will;
Bearing thy heart, which I will keep so chary
As tender nurse her babe from faring ill.

   Presume not on thy heart when mine is slain,
   Thou gav'st me thine not to give back again



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
Az idézet forrásaThe amazing web site of Shakespeare's sonnets

XXII. Szonett (Magyar)

Tükröm hiába mondja, hogy öregszem,
Míg egy vagytok, te meg az ifjúság;
A te ráncaidat kell észrevennem,
Hogy belássam: közel már a halál.

Mert ami csak borít téged, a szép,
Ékes köntösként fedi szívemet,
Mely benned él, mint bennem a tiéd;
Hogy lehetnék így nálad öregebb?

Légy hát óvatos, Édes, amilyen
Én vagyok, nem magamért, de teérted,
Úgy hordva szíved, ahogy dajka sem
Félti kicsinyét, kit annyi baj érhet.

   S ha majd enyém meghalt, ne várd szíved:
   Nem úgy adtad, hogy egykor visszavedd.



FeltöltőDvorcsák Gábor Imre
KiadóEurópa Könyvkiadó
Az idézet forrásaShakespeare Szonettek
Megjelenés ideje

minimap