Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az Év Fordítója 2019-ben Fehér Illés!
Hírek

Shelley, Percy Bysshe: Prometheus unbound (Chorus of Spirits, Act IV, detail)

Shelley, Percy Bysshe portréja

Prometheus unbound (Chorus of Spirits, Act IV, detail) (Angol)

Chorus of Spirits.

 

   We come from the mind

   Of human kind

Which was late so dusk, and obscene, and blind,

   Now 'tis an ocean

   Of clear emotion,

A heaven of serene and mighty motion

 

   From that deep abyss

   Of wonder and bliss,

Whose caverns are crystal palaces;

   From those skiey towers

   Where Thought's crowned powers

Sit watching your dance, ye happy Hours!

 

   From the dim recesses

   Of woven caresses,

Where lovers catch ye by your loose tresses

   From the azure isles,

   Where sweet Wisdom smiles,

Delaying your ships with her siren wiles.

 

   From the temples high

   Of Man's ear and eye,

Roofed over Sculpture and Poesy;

   From the murmurings

   Of the unsealed springs

Where Science bedews her Dædal wings.

 

   Years after years,

   Through blood, and tears,

And a thick hell of hatreds, and hopes, and fears;

   We waded and flew,

   And the islets were few

Where the bud-blighted flowers of happiness grew.

 

   Our feet now, every palm,

   Are sandalled with calm,

And the dew of our wings is a rain of balm;

   And, beyond our eyes,

   The human love lies

Which makes all it gazes on Paradise.

 

 

Chorus of Spirits and Hours.

 

   Then weave the web of the mystic measure;

From the depths of the sky and the ends of the earth,

   Come, swift Spirits of might and of pleasure,

Fill the dance and the music of mirth,

   As the waves of a thousand streams rush by

   To an ocean of splendour and harmony!

 

 

Chorus of Spirits.

 

   Our spoil is won,

   Our task is done,

We are free to dive, or soar, or run;

   Beyond and around,

   Or within the bound

Which clips the world with darkness round.

 

   We'll pass the eyes

   Of the starry skies

Into the hoar deep to colonize:

   Death, Chaos, and Night,

   From the sound of our flight,

Shall flee, like mist from a tempest's might.

 

   And Earth, Air, and Light,

   And the Spirit of Might,

Which drives round the stars in their fiery flight;

   And Love, Thought, and Breath,

   The powers that quell Death,

Wherever we soar shall assemble beneath.

 

   And our singing shall build

   In the void's loose field

A world for the Spirit of Wisdom to wield;

   We will take our plan

   From the new world of man,

And our work shall be called the Promethean.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://andromeda.rutgers.edu

A megszabadított Prométheus (Szellem-kórus a IV felvonásból) (Magyar)

Szellem-kórus

 

Kelünk a sugárból,

az ember agyából,

vak, zűrzavaros volt, s íme világol,

most érzés drága

nagy óceánja,

higgadt hatalom s tett mennyországa.

 

Jövünk a csodák

meredélyein át,

barlangjai mély kristálypaloták;

amaz égi toronyból,

hol az Eszme trónol

s derül, ti víg Órák, táncaitoktól.

 

Ölelkezőktől,

szurdékba tűnőktől,

hajatokba fogózva buvó szeretőktől;

azúr szigetekről,

hol a bölcs mosoly nől,

hajótok időz e szirén-nevetéstől.

 

A szem és a fül

szentélyi közül,

kép s lant fölé boltíve feszül;

feltárt forrásból,

eleven csobogás, hol

fürdőz a Tudás, daidaloszi szárny-toll.

 

Az éveken át,

vér-könnyeken át,

düh, remény, vacogás sürü poklain át

szálltunk hevesen,

s néhány szigeten,

hol öröm sorvadt bimbója terem.

 

Most hordoz a bő

nyugalom-cipő,

es szárnyunk harmata balzsam-eső;

szemünk közepett

emberszeretet,

akármire néz, Édent tereget.

 

 

Szellemek és Órák kórusa

 

Szőjjétek a titkos ütem-szövetet;

Menny mélyeiből, föld sarkaiból

hatalom s kéj Lelkei, jöjjetek,

táncot, muzsikát töltsön vigalom,

miképpen ezernyi folyam hulláma

rohan a harmónia-óceánba!

 

 

Szellem-kórus

 

Zsákmányt szereztünk,

munkát végeztünk,

merülés, repülés, szaladás a mi kedvünk

a tér özönén

s a határ közén,

ahol mindent abroncsol az éj.

 

Elhagyjuk az ég

lángszem-seregét,

megyünk és gyarmatosítjuk a mélyt:

a Kháosz, az Éj,

a Halál kitér

röptünkre, miként a viharban a dér.

 

Föld, Fény, Levegő,

s a te Lelked, Erő,

csillag-tüzeket keringető;

Szív, Ész, Lehelet

halált temet,

repülünk s lenn kísér e gyülekezet.

 

Épül e zenén,

űr tág mezején,

világ, hol a Bölcsesség a vezér;

az emberi

példát követi

művünk, s a neve: Prométheuszi.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap