Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Spender, Stephen: Attikában (In Attica Magyar nyelven)

Spender, Stephen portréja

In Attica (Angol)

Again, again, I see this form repeated:
The bare shadow of a rock outlined
Against the sky; declining gently to
An elbow; then the scooped descent
From the elbow to the wrist of a hand that rests
On the plain.
                                    Again, again,
That arm outstretched from the high shoulder
And leaning on the land.
                     As though the torsoed
Gods, with heads and lower limbs broken off,
Plunged in the sky, or buried under earth,
Had yet left arms extended here as pointers
Between the sun and plain:
                  had made this landscape
Human, like Greek steles, where the dying
Are changed to stone on a gesture of curved air,
Lingering in their infinite departure.
 
 
(1952)



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttps://books.google.hu/books

Attikában (Magyar)

Megint és újra látom azt a formát:
Egy sziklaárnyat tiszta körvonallal
Az ég előtt; az enyhe simulást
A könyökhöz - majd könnyüívü hajlást
A könyöktől a kézcsukló felé
Amely a síkon fekszik.
                                  S mindig újra
A roppant vállból kinyújtott erős kar
A tájra támaszkodva. -
                A torzó Istenségek tagjai,
Fejük és karjuk csupa sziklaroncs,
Az égbe mártva és a földbe ásva, -
És mégis, épp e messzenyúlt karok
- Útjelzők nap és sík között: -
                                      Ezt a tájat
Oly emberivé tették, mint görög kőoszlopok,
Megkövesült haldoklók fönt egy felhő-boltozat
Lágy mozdulatán várnak végtelen lendülettel.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaF. Z.

minimap