Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Tennyson, Alfred Lord: The Charge of the Light Brigade

Tennyson, Alfred Lord portréja

The Charge of the Light Brigade (Angol)

Half a league, half a league,

Half a league onward,

All in the valley of Death

Rode the six hundred.

'Forward, the Light Brigade!

Charge for the guns!' he said:

Into the valley of Death

Rode the six hundred.

 

'Forward, the Light Brigade!'

Was there a man dismay'd ?

Not tho' the soldier knew

Some one had blunder'd:

Their's not to make reply,

Their's not to reason why,

Their's but to do and die:

Into the valley of Death

Rode the six hundred.

 

Cannon to right of them,

Cannon to left of them,

Cannon in front of them

Volley'd and thunder'd;

Storm'd at with shot and shell,

Boldly they rode and well,

Into the jaws of Death,

Into the mouth of Hell

Rode the six hundred.

 

Flash'd all their sabres bare,

Flash'd as they turn'd in air

Sabring the gunners there,

Charging an army, while

All the world wonder'd:

Plunged in the battery-smoke

Right thro' the line they broke;

Cossack and Russian

Reel'd from the sabre-stroke

Shatter'd and sunder'd.

Then they rode back, but not

Not the six hundred.

 

Cannon to right of them,

Cannon to left of them,

Cannon behind them

Volley'd and thunder'd;

Storm'd at with shot and shell,

While horse and hero fell,

They that had fought so well

Came thro' the jaws of Death,

Back from the mouth of Hell,

All that was left of them,

Left of six hundred.

 

When can their glory fade ?

O the wild charge they made!

All the world wonder'd.

Honour the charge they made!

Honour the Light Brigade,

Noble six hundred!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com/poem

A könnyű lovasbrigád rohama (Magyar)

Hosszú, hosszú az út,

mind rajta vágtáz,

s bár az a völgy a Halál,

nyargal a hatszáz.

„Rajta lovasbrigád!

Parancs: az ágyúkon át!" -

s bár az a völgy a Halál,

beront a hatszáz.

 

„Rajta, lovasbrigád!" -

félnek-e a katonák?

Nem, noha tudja mind,

parancsa: botlás!

Nem dolguk a felelet,

se kérdeni, hogy minek,

dolguk ott halni meg,

s bár az a völgy a Halál:

vágtat a hatszáz.

 

És ágyú jobb felől

és ágyú bal felől

és ágyú szól elöl,

kartácsa pásztáz,

golyó s repesz között,

szállnak a vakmerők,

tátogat, ím a Halál,

s poklokon átdübörög,

nyargal a hatszáz.

 

Kard villog meztelen,

ragyogva forogva fenn,

táncol a tüzéreken,

hadra üt - és a világ

bámulva hajráz!

Az ágyúfüstbe csap,

szembe tör át a csapat,

muszka had és kozák

perdül a kard alatt,

dől-hull az ádáz;

s megtér a had, de nem,

nem mind a hatszáz.

 

És ágyú jobb felől

és ágyú bal felől,

és hátul is ágyú öl,

kartácsa pásztáz,

golyó s repesz között,

míg ló s lovas kidőlt,

bátran küzdöttek ők. -

S bár tátogott a Halál,

pokolból visszajött,

ki megmaradt, de már

nem mind a hatszáz.

 

S a hírük élt tovább!

Rohamukért a világ

ámulva hajrá!

Dicső, hogy' vítt csatát!

Dicső a lovasbrigád!

A drága hatszáz!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://lashee.freeblog.hu/archives/2007/12/

minimap