Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Thoreau, H. D.: The Inward Morning

Thoreau, H. D. portréja

The Inward Morning (Angol)

Packed in my mind lie all the clothes
Which outward nature wears,
And in its fashion's hourly change
It all things else repairs.

In vain I look for change abroad,
And can no difference find,
Till some new ray of peace uncalled
Illumes my inmost mind.

What is it gilds the trees and clouds,
And paints the heavens so gay,
But yonder fast-abiding light
With its unchanging ray?

Lo, when the sun streams through the wood,
Upon a winter's morn,
Where'er his silent beams intrude,
The murky night is gone.

How could the patient pine have known
The morning breeze would come,
Or humble flowers anticipate
The insect's noonday hum –

Till the new light with morning cheer
From far streamed through the aisles,
And nimbly told the forest trees
For many stretching miles?

I've heard within my inmost soul
Such cheerful morning news,
In the horizon of my mind
Have seen such orient hues,

As in the twilight of the dawn,
When the first birds awake,
Are heard within some silent wood,
Where they the small twigs break,

Or in the eastern skies are seen,
Before the sun appears,
The harbingers of summer heats
Which from afar he bears.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com

A belső reggel (Magyar)

Elmémben ott minden ruha:
A kül-természeté;
Vált a divat: a dolgokat
Hadd egészítené.

Hiába utaznék, sehogy
Nem érzek változást;
Kéretlen béke-fénysugár
Hoz ily világitást!

Mi aranyoz fát, felleget,
Fest oly víggá eget,
Hogy nem hinnéd, túlnani fény
Ily egy s tarka lehet?

Ha nap süt erdő fáin át,
Tél-reggel, sugara
Csendben behatol bárhová,
S fut komor éjszaka.

Hogy tudná türelmes fenyő,
Hogy jön e fuvalom,
Nemes virág, zim-züm bogár
Sejt delet, álmodón - ?

Ilyet - ? hihet - ? míg reggelünk
- Ekképp! - nem árad el,
Vadon fák közt, mérföldeken,
Messziről - s már közel?

Hallottam lelkem mélyein
Ily reggel víg szavát,
Újság volt láthatáromon,
Mit Kelet árnyal, ád,

Ahogy a pirkadat ölén
Madár ébred, jelez,
S csakígy elsőül, csend-sürűn
Kis ág roppan-neszez,

Vagy keleti égen, mikor
Még nap sincs, jött a nyár
Hő ígérete - léttelen,
Biztos előfutár.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaT. D.

minimap