Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az Év Fordítója 2019-ben Fehér Illés!
Hírek

Whitman, Walt: Egy gyermek azt kérdezte, mi a fü? ([A child said What is the grass?] Magyar nyelven)

Whitman, Walt portréja

[A child said What is the grass?] (Angol)

A child said What is the grass? fetching it to me with full hands;
How could I answer the child? I do not know what it is any more than he.
 
I guess it must be the flag of my disposition, out of hopeful green stuff woven.
 
Or I guess if is the handkerchief of the Lord,
A scented gift and remembrancer designedly dropt,
Bearing the owner's name someway in the corners, that we may see and remark, and say Whose?
 
Or I guess the grass is itself a child, the produced babe of the vegetation.
 
Or I guess it is a uniform hieroglyphic,
And it means, Sprouting alike in broad zones and narrow zones,
Growing among black folks as among white,
Kanuck, Tuckahoe, Congressman, Cuff, I give them the same, I receive then the same.
 
And now it seems to me the beautiful uncut hair of graves.
 
Tenderly will I use you curling grass,
It may be you transpire from the breasts of young men,
It may be you are from old people, or from offspring taken,
It may be if I had known them I would have loved them, soon out of their mother's laps,
And here you are the mothers' laps.
 
This grass is very dark to be from the white heads of old mothers,
Darker than the colorless beards of old men,
Dark to come from under the faint red roofs of mouths.
 
O I perceive after all so many uttering tongues,
And I perceive they do not come from the roofs of mouths for nothing.
 
I wish I could translate the hints about the dead young men and women,
And the hints about old men and mothers, and the offspring taken soon out of their laps.
 
What do you think has become of the young and old men?
And what do you think has become of the women and children?
 
They are alive and well somewhere,
The smallest sprout shows there is really no death,
And if ever there was it led forward life, and does not wait at the end to arrest it,
And ceas'd the moment life appear'd.
 
All goes onward and outward, nothing collapses,
And to die is different from what any one supposed, and luckier.
 
 
Song of myself 6.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásahttp://thepeacefulpub.yuku.com

Egy gyermek azt kérdezte, mi a fü? (Magyar)

Azt kérdezte egy gyermek, Mi a fű? karjában azt nyalábba fogva felém tartott
Mit válaszolhattam volna e csöppségnek?. . . .Hiszen jómagam sem tudok erről többet.

Azt hiszem reményteljes zöld anyagból szőtt természetem zászlaja ez.

Vagy talán Isten zsebkendője,
Illatos ajándék és szándékosan eldobott emlék,
Tulajdonos neve valamiképp sarkába öltve, hogy észrevegyük és megkérdezhessük, Kié?

Vagy talán a fű maga is gyermek. . . .növénytakaró szülte csöppség.

Vagy talán ez egy állandó hieroglifa,
S azt jelenti, Egyformán rügyezik adakozó és megvonó éghajlati övekben,
Fekete népnek úgy növekszik, mint a fehérnek,
Ugyanannyit osztok Kanucknak, Tuckahoenak, Képviselőnek, Hajtókának, mint amennyit tőlük kapok

És most sírhantok nyesetlen sörényében vélem felfedezni őket.

Gyengéden bánok majd veled, hullámos fű,
Talán ifjú legények lélegzete vagy,
Talán ha ismerném, szeretném is őket;
Talán idős férfiak és nők sarja vagy, és
anyák ágyékából korán kiemelt ivadék,
És most te vagy az anyai ágyék.

Túl sötét e fű ahhoz, hogy hajlott korú anyák fehér hajzatából származzon,
Koros férfiak seszínű borostáinál sötétebb,
Ahhoz túl sötét, hogy halvány vörös szájpadlásból érkezzen.

Ó mégis megannyi kiejtett szót észlelek!
És érzékelem, hogy nemhiába
hagyják el a szájpadlást.

Bárcsak tolmácsolhatnám az ifjú legényekre és leányzókra tett célzásokat,
És koros férfiakra meg hajlott korú anyákra, ágyékból korán kiemelt ivadékokra tett célzásokat.

Mit gondoltok, mi lett azokkal az ifjú és koros férfiakkal?
Mit gondoltok, mi lett azokkal a nőkkel és gyermekekkel?

Életben vannak és élnek valahol;
A legapróbb hajtás is mutatja, hogy nincs halál,
S ha volt is valaha, rohanó éltet élt és nem várt arra, hogy a végén búsba kössék.
Majd megszűnt létezni midőn az élet megjelent.

Minden rohan tovább és tör kifelé. . . .és semmi sem dől össze,
S a halál más, mint ahogy azt bárki is feltételezte, és szerencsésebb.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap