Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Wilbur, Richard: A Hole In The Floor

Wilbur, Richard portréja

A Hole In The Floor (Angol)

for Rene Magritte

 

The carpenter's made a hole

In the parlor floor, and I'm standing

Staring down into it now

At four o'clock in the evening,

As Schliemann stood when his shovel

Knocked on the crowns of Troy.

 

A clean-cut sawdust sparkles

On the grey, shaggy laths,

And here is a cluster of shavings

From the time when the floor was laid.

They are silvery-gold, the color

Of Hesperian apple-parings.

 

Kneeling, I look in under

Where the joists go into hiding.

A pure street, faintly littered

With bits and strokes of light,

Enters the long darkness

Where its parallels will meet.

 

The radiator-pipe

Rises in middle distance

Like a shuttered kiosk, standing

Where the only news is night.

Here's it's not painted green,

As it is in the visible world.

 

For God's sake, what am I after?

Some treasure, or tiny garden?

Or that untrodden place,

The house's very soul,

Where time has stored our footbeats

And the long skein of our voices?

 

Not these, but the buried strangeness

Which nourishes the known:

That spring from which the floor-lamp

Drinks now a wilder bloom,

Inflaming the damask love-seat

And the whole dangerous room.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poemhunter.com

Lyuk a padlón (Magyar)

René Magritte-nak

 

Az ács lyukat nyitott

A padlóban, s a lyuknál

Most, négykor, délután,

Itt állok, lesve, mint

Schliemann, mikor kapája

Trója kincsére koppant.

 

Friss fűrészpor ragyog

A szürke léceken

S a padlózás idejéből

Maradt forgács-csomó -

Mint Hesperida-almák

Héja: ezüst- s aranyszín.

 

Letérdelek s benézek

A gerendák közé.

Utca ez, fényszeméttel,

S a mély sötétbe nyúlik,

Hol a párhuzamos vonalrend

Valahol találkozik.

 

A fűtőtest csöve

Ott áll nem messzire:

Zárt újságstand, ahol

Csupán az éj az újság.

Nincs zöldre festve, mint

A látható világban.

 

S én mit lesek itt, az Égre

Kincset? Parányi kertet?

Vagy láb-nem-járt helyet,

A ház lelkét, hol a múló

Idő lábunk zaját és

Szavaink halomba gyűjti?

 

Nem ezt, hanem a titkot,

Mely élteti kint a tudottat,

E forrást, honnan az álló-

Lámpa vadabb virágzást

Szí, lángba borítva a díványt

S az egész veszélyteli házat.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap