Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Williams, William Carlos: Dedication for a Plot of Ground

Williams, William Carlos portréja

Dedication for a Plot of Ground (Angol)

This plot of ground
facing the waters of this inlet
is dedicated to the living presence of
Emily Dickinson Wellcome
who was born in England; married;
lost her husband and with
her five year old son
sailed for New York in a two-master;
was driven to the Azores;
ran adrift on Fire Island shoal,
met her second husband
in a Brooklyn boarding house,
went with him to Puerto Rico
bore three more children, lost
her second husband, lived hard
for eight years in St. Thomas,
Puerto Rico, San Domingo, followed
the oldest son to New York,
lost her daughter, lost her "baby,"
seized the two boys of
the oldest son by the second marriage
mothered them—they being
motherless—fought for them
against the other grandmother
and the aunts, brought them here
summer after summer, defended
herself here against thieves,
storms, sun, fire,
against flies, against girls
that came smelling about, against
drought, against weeds, storm-tides,
neighbors, weasels that stole her chickens,
against the weakness of her own hands,
against the growing strength of
the boys, against wind, against
the stones, against trespassers,
against rents, against her own mind.

She grubbed this earth with her own hands,
domineered over this grass plot,
blackguarded her oldest son
into buying it, lived here fifteen years,
attained a final loneliness and—

If you can bring nothing to this place
but your carcass, keep out.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poetryfoundation.org

Egy földdarab felszentelése (Magyar)

Ez a darab föld
szemben a kis öböl vizével
Emily Dickinson Wellcome
eleven ittlétének szenteltessék,
aki Angliában született, férjhez ment,
elvesztette férjét, és
ötéves fiával
New Yorkba indult egy kétárbocoson,
elvetődött az Azóri-szigetekre,
megfeneklett Fire Island homokján,
találkozott második férjével
egy brooklyni penzióban,
elment vele Puerto Ricóba,
szült még három gyereket, elvesztette
második férjét, nyomorgott
nyolc évig St. Thomasban,
Puerto Ricóban, San Domingón, követte
legidősebb fiát New Yorkba,
elvesztette lányát, a „bubáját”,
magához ragadta a két gyerekét a
második házasságából való legidősebb fiának,
anyjuk lett – mert
nem volt anyjuk – harcolt értük
a másik nagyanyával
meg a nagynénikkel, ide hozta őket
nyaranta, védekezett itt
a tolvajok ellen,
viharok, nap, tűz,
legyek ellen, az errefelé
grasszáló lányok ellen, aszály ellen,
gyomok ellen, a viharos tenger,
a szomszédok, a csirkéit dézsmáló menyétek ellen,
a keze gyengülése ellen,
a fiúk cseperedő ereje
ellen, birtokháborítók ellen,
bérek ellen, saját elméje ellen.

Feltörte ezt a földet a saját kezével,
basáskodott rajta, nem nyughatott,
míg a legnagyobb fia meg nem vette
ezt a füves telket, itt élt tizenöt évet,
elérte a végső magányt, és –

Ha mást nem tudsz idehozni,
a pofádat ne told ide.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://dia.jadox.pim.hu

Kapcsolódó videók


minimap