Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Williams, William Carlos: Lear (Lear Magyar nyelven)

Williams, William Carlos portréja

Lear (Angol)

When the world takes over for us
and the storm in the trees
replaces our brittle consciences
(like ships, female to all seas)
when the few last yellow leaves
stand out like flags on tossed ships
at anchor—our minds are rested

Yesterday we sweated and dreamed
or sweated in our dreams walking
at a loss through the bulk of figures
that appeared solid, men or women,
but as we approached down the paved
corridor melted—Was it I?—like
smoke from bonfires blowing away

Today the storm, inescapable, has
taken the scene and we return
our hearts to it, however made, made
wives by it and though we secure
ourselves for a dry skin from the drench
of its passionate approaches we
yield and are made quiet by its fury

Pitiful lear, not even you could
out-shout the storm—to make a fool
cry! Wife to its power might you not
better have yielded it earlier? as on ships
facing the seas were carried once
the figures of women at repose to
signify the strength of the waves’ lash.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://isleofbooks.com

Lear (Magyar)

Amikor fölénk kerül a világ
és a fák közt süvöltő vihar
legyűri törékeny akaratunkat
(mint a hajót, tengerek asszonyát),
mikor a maradék sárgult levél
úgy csapdos szárán, mint lehorgonyzott
hajók zászlai - értelmünk elcsitul.

Éjjel még veríték vert ki, s álmodtunk,
vagy tán az álomban vert ki veríték,
amint hús-vérnek tetsző alakok,
nők s férfiak sűrűjében bolyongtunk,
s a kőpadlós folyosó szétfoszlott,
mint kialvó máglya füstje, hogy
megindultunk rajta - én voltam-e ott?

De most a vihar az úr, menekvés
nincs, s mert asszonyai vagyunk,
mert asszonyai lettünk így vagy úgy,
szívünk visszaadjuk neki, s vigyük
bár el bőrünket szárazon heves
ostromának zápora elől, majd
engedünk, s tombolásában megbékélünk.

Nyomorult Lear, a vihart te sem
üvölthetted túl - s bolondot megríkatni
mire való? Asszonya a viharnak,
engedtél volna hatalmának előbb! mint
a régi hajók, melyeknek ormán
pihenő nőalak szelte a tengert,
mutatni a hullámostor erejét.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. Gy.

minimap