Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Yeats, William Butler: The Black Tower

Yeats, William Butler portréja

The Black Tower (Angol)

Say that the men of the old black tower,

Though they but feed as the goatherd feeds,

Their money spent, their wine gone sour,

Lack nothing that a soldier needs,

That all are oath-bound men:

Those banners come not in.

 

There in the tomb stand the dead upright,

But winds come up from the shore:

They shake when the winds roar,

Old bones upon the mountain shake.

 

Those banners come to bribe or threaten,

Or whisper that a man's a fool

Who, when his own right king's forgotten,

Cares what king sets up his rule.

If he died long ago

Why do you dread us so?

 

There in the tomb drops the faint moonlight,

But wind comes up from the shore:

They shake when the winds roar,

Old bones upon the mountain shake.

 

The tower's old cook that must climb and clamber

Catching small birds in the dew of the morn

When we hale men lie stretched in slumber

Swears that he hears the king's great horn.

But he's a lying hound:

Stand we on guard oath-bound!

 

There in the tomb the dark grows blacker,

But wind comes up from the shore:

They shake when the winds roar,

Old bones upon the mountain shake.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.online-literature.com/frost/805/

A sötét torony (Magyar)

Mondd el, hogy azok, az ó, sötét toronyban

azt eszik már csak, amit a kecske eszik,

elfolyt a pénzük, már csak poshadt boruk van,

de ami a katona jussa, az megvan nekik,

hogy mind letette az esküt:

ama zászlókat be nem eresztjük.

 

Állnak a sírban szálegyenesen a holtak,

de a szél a partról a toronyba fölér:

zörögnek, amikor vonít a szél,

ó csontok a hegyen zörögnek.

 

Jönnek a zászlók, csábítva, fenyegetően,

vagy súgva, hogy az is bolond,

aki, ha igaz királya feledvén régen,

bánja, hogy miféle király is üli a trónt.

Ha meghalt, oly régóta már,

tőlük így rettegni kár!

 

A sírba szivárog fénye a holdnak,

de a szél a partról a toronyba fölér:

zörögnek, amikor vonít a szél,

ó csontok a hegyen zörögnek.

 

Ki harmatban kúszva kicsiny madarakra

les reggel, a toronybeli öreg szakács,

mikor mi férfiak fekszünk a hajnali álmokat alva,

hallani véli a király nagy kürtje szavát.

De hazudik a sátán:

álljuk az esküt a vártán!

 

Ott a sírban, ami sötét, feketébb lesz,

de a szél a partról a toronyba fölér:

zörögnek, amikor vonít a szél,

ó csontok a hegyen zörögnek.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap