Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az Év Fordítója 2019-ben Fehér Illés!
Hírek

Yeats, William Butler: A coole-i vadhattyúk (The Wild Swans At Coole Magyar nyelven)

Yeats, William Butler portréja

The Wild Swans At Coole (Angol)

The trees are in their autumn beauty,
The woodland paths are dry,
Under the October twilight the water
Mirrors a still sky;
Upon the brimming water among the stones
Are nine-and-fifty Swans.

The nineteenth autumn has come upon me
Since I first made my count;
I saw, before I had well finished,
All suddenly mount
And scatter wheeling in great broken rings
Upon their clamorous wings.

I have looked upon those brilliant creatures,
And now my heart is sore.
All's changed since I, hearing at twilight,
The first time on this shore,
The bell-beat of their wings above my head,
Trod with a lighter tread.

Unwearied still, lover by lover,
They paddle in the cold
Companionable streams or climb the air;
Their hearts have not grown old;
Passion or conquest, wander where they will,
Attend upon them still.

But now they drift on the still water,
Mysterious, beautiful;
Among what rushes will they build,
By what lake's edge or pool
Delight men's eyes when I awake some day
To find they have flown away?



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.online-literature.com

A coole-i vadhattyúk (Magyar)

A fákon őszi pompa, köztük
Száraz ösvény vezet,
Októberi alkony, a víz kitartón
Tükröz derült eget;
A kövek között átcsorduló vízen
Hattyúk, ötvenkilenc.

Tizenkilencedik ősze már, hogy
Számolni kezdtem itt,
Végére nem értem, előbb
Fölrebbent mindegyik,
Zilált körökben szállt nagy hangözön,
Szárnyuk lármája fönn.

Nézem e fényes teremtményeket,
S szomorú a szívem.
Más volt itt az alkony: először
Hallgatni odafenn
Fejem fölött szárnyuk harangszavát.
Fürgébb volt ez a láb!

Ők most is tűzzel, párosával
Eveznek a hideg,
Nyájas árban, szállnak a légbe fel;
Szívük nem lett öreg;
Váltig velük hódítás, szenvedély,
Útjuk bármerre tér.

Most a nyugodt vízen lebegnek,
Szépen, sejtelmesen.
Milyen nádasban lesz a fészkük,
Mely partnál, mely vízen
Tündökölnek majd, ha eljő a nap,
Hogy hűlt helyük fogad? 



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.gyakorikerdesek.hu

Kapcsolódó videók


minimap