Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Yeats, William Butler: A kerek torony tövében (Under the Round Tower Magyar nyelven)

Yeats, William Butler portréja

Under the Round Tower (Angol)

‘Although I’d lie lapped up in linen 
A deal I’d sweat and little earn        
If I should live as live the neighbours,’        
Cried the beggar, Billy Byrne;          
‘Stretch bones till the daylight come
On great-grandfather’s battered tomb.’       

Upon a grey old battered tombstone
In Glendalough beside the stream,   
Where the O’Byrnes and Byrnes are buried,           
He stretched his bones and fell in a dream
Of sun and moon that a good hour  
Bellowed and pranced in the round tower;  

Of golden king and silver lady,        
Bellowing up and bellowing round, 
Till toes mastered a sweet measure,
Mouth mastered a sweet sound,       
Prancing round and prancing up       
Until they pranced upon the top.      

That golden king and that wild lady
Sang till stars began to fade,
Hands gripped in hands, toes close together,          
Hair spread on the wind they made;
That lady and that golden king        
Could like a brace of blackbirds sing.          

‘It’s certain that my luck is broken,’
That rambling jailbird Billy said;      
‘Before nightfall I’ll pick a pocket   
And snug it in a feather-bed,
I cannot find the peace of home       
On great-grandfather’s battered tomb.’



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.bartleby.com

A kerek torony tövében (Magyar)

„Csak izzadnék, s alig keresnék,
feküdjem bár gyolcslepedőn,
ha úgy élnék, akár a többi,"
- szólt a koldus Billy Byrne;
„nyúlj el dédapád roskatag
sírdombján, míg fölkel a nap."

A patak partján, Glendalough-ban,
egy vén sírkő mellett ledűlt,
sok O'Byrne s Byrne nyugszik e földben,
elnyúlt és álomba merült:
a kerek toronyban a hold
s a nap kurjongatott, bomolt.

Az arany király s az ezüst hölgy
táncra perdült és énekelt,
míg lábuk édes táncütemre,
ajkuk édes hangra lelt,
s föl-le szökdécseltek ők,
míg el nem érték a tetőt.

Az arany király s a szilaj hölgy
hajnalig zengték daluk,
kéz- s lábujjak fonódtak össze,
szelet vertek, szállt hajuk,
s úgy énekeltek igazán,
mint feketerigók a fán.

„Befellegzett nékem," - kiáltott
Billy, a börtöntöltelék;
„zsebet metszek, s a tollas ágyba
dugom a pénzt ma este még.
Nem ad nyugalmat énnekem
dédapám roskadt sírja sem."



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. L.

minimap