Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gratulálunk! Az év fordítója Efraim Israel!
Hírek

Young, Dean: How I Got Through My Last Day on the Transplant List

Young, Dean portréja

How I Got Through My Last Day on the Transplant List (Angol)

I spent half the afternoon trying
to float my head 3 inches above my shoulders
then a postcard of some lava arrived.
I knew my friends were in Hawaii
 
but what were they trying to do to me?
Who knows how 1 spent the morning?
Unearthing errant chips or just holding
out a burning branch? Someone needed to do
 
some serious alphabetizing around here.
Could molten rock possibly be so red,
so fleet? Could my head just float off?
A beard clung to my cheeks by tiny grappling hooks
 
while I sat on the back stairs of the universe,
as far as my cord would go, somewhere
between Jupiter and Mars who are so far apart
they can’t hear the rotten names they call
 
each other which is the only reason
the galaxy  isn’t in even smaller bits.
Obviously, I had work to do. I had
tax  forms, my box of crayons, a rubber
 
tomahawk, lots of wing dust. When
you’re waiting for a new heart,
you’re waiting for someone to die.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://poemhunter.com

Hogyan telt az utolsó napom a transzplantációs listán (Magyar)

Fél délután igyekeztem a vállam
fölött 7,5 centivel lebegtetni fejem,
aztán valami lávás képeslapot kaptam.
Tudtam, Hawaiin vannak a barátaim,

de mit akarhattak ezzel vajon?
Ki tudja, hogyan töltöttem a reggelt?
Elszórt zsetonokat ástam ki, vagy csak
egy égő ágat tartottam? Valakinek

végre rendet kellett tennie a könyvek között.
Lehet az olvadt kőzet ennyire vörös,
ennyire özönlő? El tudna-e lebegni a fejem?
Arcomra apró kampókkal szakáll akadt,

miközben az univerzum hátsó lépcsőjén ültem,
messze, ameddig elért a zsinórom, az egymástól
olyan távol lévő Jupiter és Mars között valahol –
nem is hallják a mocskos neveket,

a másik csúfolását, ez az egyetlen oka,
hogy még jobban nem töredezett szét galaxisunk.
Volt munkám is nyilvánvalóan. Várt
az adópapír, zsírkréta, egy gumitomahawk,

és csomó csillámpor. Mikor
új szívre vársz,
valaki más halálára vársz.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://versumonline.hu/

minimap