Kivi, Aleksis: Metsämiehen laulu
Metsämiehen laulu (Finn)Terve, metsä, terve, vuori, terve, metsän ruhtinas! Täs on poikas uljas, nuori; esiin käy hän, voimaa täys, kuin tuima tunturin tuuli.
Metsän poika tahdon olla, sankar jylhän kuusiston, Tapiolan vainiolla karhun kanssa painii lyön ja mailma Unholaan jääköön.
Viherjäisel laattialla, mis ei seinät hämmennä, tähtiteltin korkeen alla käyskelen ja laulelen ja kaiku ympäri kiirii.
Kenen ääni kiirii siellä? Metsän immen lempeän; liehtarina miehen tiellä hienohelma hyppelee ja kultakiharat liehuu.
Ihana on täällä rauha, urhea on taistelo: myrsky käy ja metsä pauhaa, tulta iskee pitkäinen ja kuusi ryskyen kaatuu.
Metsän poika tahdon olla, sankar jylhän kuusiston, Tapiolan vainiolla karhun kanssa painii lyön ja mailma Unholaan jääköön.
|
Vadászok dala (Magyar)Zöld erdő, hegy, üdvözöllek, fák tündére, üdv neked! Érzem újra friss erőmet: futnék mint a fergeteg, mely tundrák tetejét tépi.
Erdő, fogadj el fiadnak, óvjatok, zord fenyvesek! Medvét űznek itt a bátrak és a küzdés vérre megy – Ki gondol itt a világra?
Süppedő-zöld fűbe lépek; nincs a szemnek gátja most. Égnek fenn a csillagfények, dudorászva ballagok – s egy lány éneke csendül.
Ki énekel ilyen tisztán? Erdő szűze, karcsú, szép: Leng előttem a szelíd lány, könnyedén ugrálva lép, dús aranyhaja röpköd.
Béke száll rám, akkor is ha a természet háborog: orkán ordít, bőg a szikla. zúg az erdő, tűz lobog s nyögve ledőlnek a szálfák.
Erdő, fogadj el fiadnak, óvjatok, zord fenyvesek! Medvét űznek itt a bátrak és a küzdés vérre megy Ki gondol itt a világra?
|