Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Apollinaire, Guillaume: La jolie rousse

Apollinaire, Guillaume portréja

La jolie rousse (Francia)

Me voici devant tous un homme plein de sens

Connaissant la vie et de la mort ce qu'un vivant peut connaître

Ayant éprouvé les douleurs et les joies de l'amour

Ayant su quelquefois imposer ses idées

Connaissant plusieurs langages

Ayant pas mal voyagé

Ayant vu la guerre dans l'Artillerie et l'Infanterie

Blessé ŕ la tęte trépané sous le chloroforme

Ayant perdu ses meilleurs amis dans l'effroyable lutte

Je sais d'ancien et de nouveau autant qu'un homme seul

pourrait des deux savoir

Et sans m'inquiéter aujourd'hui de cette querre

Entre nous et pour nous mes amis

Je juge cette longue querelle de la tradition et de l'invention

De l'Ordre et de l'Aventure

 

Vous dont la bouche est faite ŕ l'image de celle de Dieu

Bouche qui est l'ordre męme

Soyez indulgents quand vous nous comparez

A ceux qui furent la perfection de l'ordre

Nous qui quętons partout l'aventure

 

Nous ne sommes pas vos ennemis

Nous voulons vous donner de vastes et étranges domaines

Oů le mystčre en fleurs s'offre ŕ qui veut le cueillir

Il y a lŕ des feux nouveaux des couleurs jamais vues

Mille phantasmes impondérables

Auxquels il faut donner de la réalité

Nous voulons explorer la bonté contrée énorme oů tout se tait

Il y a aussi le temps qu'on peut chasser ou faire revenir

Pitié pour nous qui combattons toujours aux frontičres

De l'illimité et de l'avenir

Pitié pour nos erreurs pitié pour nos péchés

 

Voici que vient l'été la saison violente

Et ma jeunesse est morte ainsi que le printemps

O Soleil c'est le temps de la Raison ardente

Et j'attends

Pour la suivre toujours la forme noble et douce

Qu'elle prend afin que je l'aime seulement

Elle vient et m'attire ainsi qu'un fer l'aimant

Elle a l'aspect charmant

D'une adorable rousse

 

Ses cheveux sont d'or on dirait

Un bel éclair qui durerait

Ou ces flammes qui se pavanent

Dans les rose-thé qui se fanent

 

Mais riez riez de moi

Hommes de partout surtout gens d'ici

Car il y a tant de choses que je n'ose vous dire

Tant de choses que vous ne me laisseriez pas dire

Ayez pitié de moi



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.telenet.be/gaston.d.haese

Egy szép vörösesszőkéhez (Magyar)

Imé ember vagyok megfontolt és okos

Már ismerem az életet s halált mindazt mit ismerhet ki élt

Kit fájdalom gyötört s emelt öröm szerelmi szenvedély

Ki elhitte már eszméit néha-néha

Sok nyelvet ismer és mindenfelé

Sok tájon át utazgatott

Járt háborúban s látta a Gyalogság és Tüzérség harcait

Fejsebet kapott meglékelték míg kloroformtól részegen aludt

S a szörnyű küzdelemben elvesztette legjobb társait

Mindazt tudom az újról s régiről amit ezekről így egy ember egymagában tudhat

És anélkül hogy feldúlna ma ez a közöttünk

S értünk zajló harc barátaim

Elítélem a hagyomány s a lelemény e hosszú vad vitáját

                A Kaland s a Rend pörpatvarát

 

Ti akiknek a szája Isten szájához hasonló

E száj maga a rend

Legyetek elnézők ha minket összemértek

Azokkal akik ápolják és folytatják e rendet

Mi a kalandot kergetjük mindenfelé

 

Nem ellenetek harcolunk mi

Csak az óriási s furcsa birtokokra vágyunk

Ahol a virágzó rejtelem hajlong felénk

Új tüzek lobognak ott s eleddig nem látott szinek

Ezernyi súlytalan lebegő látomás

S ezekből kell valóságot teremtenünk

 

Fel akarjuk kutatni a jóság tájait hatalmas ország s minden hallgat ott

Imé az idő is amit kergetni s visszacsalni éppen úgy lehet

Irgalmazzatok nekünk mi folyton a jövő s a végtelen határain

Harcolunk az emberek helyett

Irgalom tévedéseinkért a bűneinkért irgalom

 

Imé megjön a nyár e perzselő vad három hónap

S mint a tavasz halott immár az ifjuságom

Az izzó Értelem évadja ez ó lángoló Nap

                S én vágyom

Lesem a formát édes és előkelő

Az értelem csábítgat véle hogy kövessem

Mint mágnes a vasat magához vonz ma engem

                Jön és a haja lebben

                Csodás vörösesszőke nő

 

Haja arany mi lenne más

Szép hosszantartó villanás

Vagy láng mely lobot vet keményen

A rózsán hogyha hervad éppen

 

Nevessetek hát rajtam emberek

Mindenhol mind nevessetek de főképpen ti itt

Mert annyi mindent nem merek elmondani ma néktek

S nem hallgatnátok meg ha tán elmondanám ma néktek

Ó irgalmazzatok nekem



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.niif.hu/00300/00310/html/kalligra.htm

minimap