Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Belleau, Rémy: A szüret leírása (Description des vendanges Magyar nyelven)

Belleau, Rémy portréja

Description des vendanges (Francia)

Filles, garçons, à paniers pleins

Portez de toute votre force

Le raisin à la noire écorce

Sur votre épaule et sur vos reins.

 

Sus, versez dedans le tonneau.

Et des pieds seulement y foulent

Les hommes nus, et qu'ils écoulent

Des grappes le germe nouveau.

 

Chacun honore ce bon Dieu

D'une belle hymne de vendanges,

Chacun chante tant de louanges

Qu'on en rempUsse tout le lieu.

 

Qu'on aille voir ce Dieu coulant.

Ce Dieu qui rit dedans la tonne.

Ce Dieu nouveau qu'on emprisonne.

De colère encor tout bouillant.

 

Si tôt que le gentil vieillard

A pris de ce Dieu qui l'entête.

Tremblant des pieds et de la tête,

Aussi tôt il danse gaillard.

 

Et lors quelque jeune garçon

Amoureux, de près èchauguette

Le téton de la bergerette

Qui dort à l'ombre d'un buisson.

 

Puis amour voyant le dessein.

D'une alléchante mignardise.

Donne ferveur à l'entreprise,

Et lui met le feu dans le sein.

 

Le mignon vient, ell' se défend,

Eli' se courrouce, il n'en fait conte;

Mais enfin tellement la dompte

Que douce entre ses bras la rend.

 

Ainsi Bacchus qui fait le jeu,

Ose quelquefois entreprendre

De suborner et de surprendre

La jeunesse quajid il a beu.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.archive.org/stream/anthologiepoti02

A szüret leírása (Magyar)

Lányok, fiak, csak szorgosan

hordjátok a kék héju szőlőt,

s kosaratokból kidőlőt,

csípőtökön, vállatokon.

 

Gyerünk a hordóba vele,

hadd zúzzák ott a pőre lábak,

s csordultig töltse meg a kádat

a fürtök édes, friss leve.

 

S e jó istent tisztelje meg

ki-ki egy himnusszal, csodással,

zengő szüreti dalolással

töltvén be az egész hegyet.

 

S hadd lássuk már a cseppfolyós

istent, e kád mélyén mosolygót,

ki majd, ha rázárják a hordót,

dühödt lesz, habzó-fortyogós.

 

Mihelyt ez isten vériből

fejébe száll a vénnek egy csepp,

ámbár a keze-lába reszket,

addig táncol, amíg kidől.

 

Miként némely ifjú legény

(csüggve lesből nagy-epekedvén

az alvó pásztorlányka keblén

a bokrok árnyas hűvösén),

 

mert ösztökéli szerelem

édesgető kecsegtetéssel,

kockáztatni mindent merészel,

oly tűz lobog már kebliben,

 

s hozzáoson – riad a lány

és rúgkapál, ő mit se bánja,

s végül oly szépen megjuhássza,

hogy a karjába hull puhán:

 

szintígy a játékos Bakos,

szereti huncutkodva, dévaj

csínyekre ösztönözni néha

az ifjakat, ha kapatos.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap