Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Bosquet, Alain: Dachau - harminc év után (Dachau trente ans après Magyar nyelven)

Bosquet, Alain portréja

Dachau trente ans après (Francia)

Le bel enfant teuton joue à colin-maillard
dans l'herbe riche et les coquelicots prospères.
Le papa est heureux, sous son double menton,
tandis que la maman, parfaite Bavaroise,
 
remercie Dieu: l'amour, l'ordre et la prévoyance
font un, selon les vœux de sa maternité.
Seul le grand-père apporte un élément de doute
au sein de ce tableau si enchanteur: le gosse,
 
qui aime tant les frondaisons, les labyrinthes,
les murs blanchis, ne devrait pas s'aventurer
- son innocence est adorable, il faut l'admettre -
 
jusqu'à la chambre à gaz ou le four crématoire,
vu que trente ans après, coups de peinture ou non,
ils conservent toujours l'odeur du juif brûlé.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.wikipoemes.com

Dachau - harminc év után (Magyar)

A szép teuton gyerek szembekötősdit játszik
a dús zöld pázsiton a pipacsok között.
Boldog is a papa, dús tokája alatt,
miközben a mama, egy telivér bajor nő
 
hálát ad Istennek, gond, rend és szeretet:
anyai szivének ez egy és ugyanaz.
Csak a nagypapában merül fél némi kétség
e varázsos idill láttán: hogy a kölyök,
 
aki szereti a bozótost, labirintust,
a meszelt falakat, nehogy elkódorogjon
- bár, meg kell adni, elragadóan naív -
 
a gázkamráig, a krematóriumig,
mert harminc év után, a mázolás dacára,
még mindig érzik az égett zsidók szaga.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaS. Gy.

minimap