Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Brossard, Nicole: Városok igazándiból (Villes réellement Magyar nyelven)

Brossard, Nicole portréja

Villes réellement (Francia)

villes effleurées d’où tu regardes

les petits bras d’Isabelle Huppert

quand elle récite

les mots de Sarah Kane

villes effleurées où quelqu’un demande

parfois si ça soulage un incendie

ou peut-être aussi un tatouage

 

villes dans l’eau jusqu’à la ceinture

jusqu’à la destruction lente et molle du matin

ton sourire qui remonte à si loin

puis émerger sera

un verbe utile et strident

 

villes suspendues au-dessus des heures

avec leurs paupières de renaissance

leurs ficelles pour guérir

repoussant le chien le singe

dans les musées

frôlant paumes et poings pour camoufler

l’odeur de peur, l’instinct quotidien

 

villes du très grand Nord

où j’apprends à toucher 

la matière grise des bêtes

leur peau sur les comptoirs

à essuyer le sang sur mes mains  

pour saluer qui vient

de l’horizon turquoise des glaciers

avec une soif et un appétit qui font un lien

entre la tendresse et le froid



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://lyrikline.org

Városok igazándiból (Magyar)

futólag érintett városok ahonnan nézed

Isabelle Huppert apró két karját

amikor Sarah Kane

szavait szavalja

futólag érintett városok ahol valaki

olykor megkérdezi enyhülést hoz-e a tűzvész

vagy talán egy tetoválás is

 

derékig vízben álló városok

vízben a lassú és lágy reggeli pusztulásig

mosolyod mely oly régről való

aztán a felmerülni

hasznos és csikorgó ige lesz

 

az órák fölé felfüggesztett városok

reneszánsz szemhéjukkal

gyógyításra való madzagjaikkal

a kutyát a majmot

visszalökik a múzeumba

tenyérrel ököllel leplezve

a félsz szagát, a hétköznapi ösztönt

    

a nagy-nagy Észak városai

ahol megtanulom, hogyan kell

megérinteni az állatok szürkeállományát

a pultokra terített bőrüket

megtanulom letörölni kezemről a vért

hogy köszönjek annak, aki jön

a gleccserek türkizkék horizontjáról

olyan éhesen és szomjasan

hogy attól frigyre lép a szelídség és a fagy



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap