Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Heredia, José-Maria de: A stymphalidák (Stymphale Magyar nyelven)

Heredia, José-Maria de portréja

Stymphale (Francia)

Et partout devant lui, par milliers, les oiseaux,

De la berge fangeuse où le Héros dévale,

S'envolèrent, ainsi qu'une brusque rafale,

Sur le lugubre lac dont clapotaient les eaux.

 

D'autres, d'un vol plus bas croisant leurs noirs réseaux,

Frôlaient le front baisé par les lèvres d'Omphale,

Quand, ajustant au nerf la flèche triomphale,

L'Archer superbe fit un pas dans les roseaux.

 

Et dès lors, du nuage effarouché qu'il crible,

Avec des cris stridents plut une pluie horrible

Que l'éclair meurtrier rayait de traits de feu.

 

Enfin, le Soleil vit, à travers ces nuées

Où son arc avait fait d'éclatantes trouées,

Hercule tout sanglant sourire au grand ciel bleu.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://poesie.webnet.fr/lesgrandsclassiques

A stymphalidák (Magyar)

Előtte mindenütt sötét madárraj,

a sáros marton újra millió:

elszállanak — zúgó ribillió —

s a bús tavat beteregetik árnnyal.

 

Néhány a homlokát lármázva víja —

egykor Omphale csókja öntözé —

de az íjas indul a nád közé,

s végül elpendül diadalmas íja.

 

A megriadt felhők bús sátorából

sziszegve hull a szörnyű-szörnyű zápor

s a záporon a villámfény a sáv.

 

A nap kidugja nyilas sugarát

a fellegen, s a Hős napfényben égve,

vértől csöpögve felkacag az égre.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://hu.wikisource.org/wiki/A_stymphalid%C3%A1k

minimap