Malherbe, François de: À Monsieur Colletet, sur la mort de sa sœur

En vain, mon Colletet, tu conjures la Parque
De repasser ta sœur dans la fatale barque ;
Elle ne rend jamais un trésor qu’elle a pris.
Ce que l’on dit d’Orphée est bien peu véritable.
Son chant n’a point forcé l’empire des esprits,
Puisqu’on sait que l’arrêt en est irrévocable.
Certes, si les beaux vers faisaient ce bel effet,
Tu ferais mieux que lui ce qu’on dit qu’il a fait.

Colletet-m, hasztalan átkozod most a Párkát,
Hogy íme, húgodért küldte a szörnyű bárkát:
Megszerzett kincset ő vissza nem ád soha.
Csupán mese, amit Orpheusról beszélnek:
A Szellemek honán sosem fogott dala;
Ki oda záratik, tudjuk, már meg nem éled.
Volna csak balzsamos dalban ily balzsamír:
Te túltennél azon, mit róla tart a hír.