Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Verhaeren, Émile: E kérges télidő (En ce rugueux hiver... Magyar nyelven)

Verhaeren, Émile portréja

En ce rugueux hiver... (Francia)

En ce rugueux hiver où le soleil flottant

S'échoue à l'horizon comme une lourde épave,

J'aime à dire ton nom au timbre lent et grave

Quand l'horloge résonne aux coups profonds du temps.

 

Et plus je le redis, plus ma voix est ravie

Si bien que de ma lèvre, il descend dans mon coeur,

Et qu'il réveille en moi un plus ardent bonheur

Que les mots les plus doux que j'ai dits dans la vie.

 

Et devant l'aube neuve ou le soir qui s'endort

Je le répète avec ma voix toujours la même

Mais, dites, avec quelle ardeur forte et suprême

Je le prononcerai à l'heure de la mort !



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://poesie.webnet.fr/lesgrandsclassiques

E kérges télidő (Magyar)

E kérges télidőn, mikor a napkorong,

mint lomha bárkaroncs, süllyed a horizonton,

komoly zengésü szép neved hosszan kimondom,

míg künn az óra mély ütése visszakong.

 

És újra mondom, és varázsa egyre mélyebb,

s ajkamtól dallama lassan szívemhez ér,

és íze lángolóbb boldogságot ígér,

mint a legszebb szavak, amelyek bennem éltek.

 

Új hajnalok előtt s midőn az éj leszáll,

kiejtem a neved s idézem újra s újra,

de mondd, mily végső és hatalmas lázra gyúlva

mondom ki majd, ha az utolsó óra vár!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9096344&go=96440728&p=1

minimap