Nazor, Vladimir: A sirály (Galeb Magyar nyelven)

Lebdeć svrh mokrih dubina,
Od zore, tiho, polako.
U krug se pomiče tako
Između dviju modrina.

Ne čuje s kitnih planina
Šuštanje procvalih gronja:
S kopna ne osjeća vonja
Kadulje i ružmarina.

On kruži, miran i sam,
Omamljen šumorom vala.
Mirisom alge i soli.

A kad se smrkava dan,
Nosi put neznana žala
Krik neutješive boli.

Hajnaltól szárnyal a két kék
síkság közt a szelekben,
néma, s a szíve se rebben,
fortyog alatta a mélység.

Zúg a gyümölcsfa a bérci
magasban, ring a virága -
ő sose hallja, s a zsálya
illata el sosem éri.

Bódítja zúgva a hab,
s megrészegíti szagával
lassan a só meg az alga.

És ha lehullik a nap,
sikoltó bánata szárnyal,
elviszi távoli partra.