Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

B. Kiss Tamás: Tegliš svoju prošlost (Hordod a múltad Szerb nyelven)

B. Kiss Tamás portréja
Fehér Illés portréja

Vissza a fordító lapjára

Hordod a múltad (Magyar)

Bágyoni Szabó István soraira 

Európa tág huzatában

kényszerű békekötések hantja alatt
nagyhasú hatalmak pipafüstje ködében
hiába hangzik a távoli kürt

csak ne lőnék a menekülő katonákat!
csak ne lőnék!! Ne kaszabolnák!!!

meghasadt fájás a fejsze
korom a fák zöld forradalma
a föld
kiről is úgy írnak a költők
mint aki megtart ébreszt

magasságos udvar kokárdás képmutatók
szaporodó szobrok üdvözlő beszédek
behúznak pörgetnek álarcosbálba

jaj hol a tiszta szó
tükreid szétrepedeznek
szűkülő szembogarak

ki ád küszöböt biztos küszöböt
annak ki estében is
esélytelenséggel küszködött

kivert szemfogak
kiürített homlokok

deszkázzák ablakszemem

emlékezve mindenre énekbe dermedve
hordod a múltad

ne szólj elárulhat a nyelv
ne szólj megvéd a nyelv

rendben hát jöjjön a befelé-út

csak a hit csak a lélek háza
csak az ének a lélek tornya
térdre ne rogyna:

a mi igazunk az amit tehetünk s ahogyan
a mi igazunk az ha megvagyunk
ébredő gyermekeinkkel 
----------------
1986.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásaa szerző

Tegliš svoju prošlost (Szerb)

Povodom stihova Ištvana Saboa Bađonia
 
U širokoj promaji Evrope
 
ispod humki nasilnih sklapanja mira
u magli dima iz lula kuljavih moćnika
daleki rog zalud odzvanja
 
vojnike u begu bar da ne gađaju!
bar da ne gađaju!! Ne kolju!!!
 
sekira je rascepana bol
zelena revolucija drveća čadž
zemlja
koja je i tako opevana
kao neko ko te drži budi
 
uzvišen dvor licemeri sa kokardom
množe se spomenici počasni govori
u krabuljni ples vuku vrte
 
joj gde je čista reč
raspucaju ti ogledala
zenice se sužavaju
 
ko daje prag siguran prag
onome ko i u padu
sa beznađem se mučio
 
izbijeni očnjaci
ispražnena čela
 
oblažu mi oči
 
svoju prošlost na sve se sećajući
ukočeno u pesmu nosaš
 
ne zbori jezik te može izdati
ne zbori jezik će te zaštititi
 
u redu nek dođe cesta koja unutra vodi
 
tek vera tek dom duše
tek pesma zvonik duše
da se ne spotakne:
 
naša istina je to što uraditi možemo i kako
naša istina je ako sa našim sinovima
koji se bude postojimo
----------------
1986.



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp: feherilles.blogspot.com

minimap