Balázs F. Attila: Trädet sjunger (Énekel a fa Svéd nyelven)

a madarak lenyelték a hangot,
de begyükből felbugyborékolt:
dallamok, szavak, formák potyogtak
az avarra.

 „a fák énekelnek” – mormogja a költő
monitor fénye mélyíti ráncait
nem látja hát nem tudja:
ez már az öregség jele –

tovább  pötyög a billentyűzeten
mindent elment valahová:
tán egyszer megnyitja valaki…

/fĺglarna svalde tonerna/

men ur deras krävor bubblar upp:

melodier, ord, former trillar ner

pĺ fallna löv



"träden sjunger" - grymtar diktaren

monitors ljus fĺr hans rynkor att djupna

han ser inte och vet inte:

/detta är ĺlderdomens tecken/



knappar vidare pĺ tangentbordet

spar allting nĺgonstans

kanske nĺn gĺng öppnas dem av nĺgon



/träden fortsätter att sjunga

men det betyder ingenting/