Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Balla Zsófia: La bella moglie dell'armaiolo si congeda dai ragazzi di una volta (A szép fegyverkovácsné elköszön a régi fiúktól Olasz nyelven)

Balla Zsófia portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

A szép fegyverkovácsné elköszön a régi fiúktól (Magyar)

A régit, aki nyugtot nem lelt -

őt látom híres-hirtelen.

Karomban szokta meg a reggelt

egykor s meghalt volna velem,

semhogy levesse a szivem…

Most másnak horkol s lomposan

befordul… Kár volt küzdenem.

Fiúk, éljetek boldogan!

 

Az meg rég fittyet hányt a nőkre

s hencegett: van töméntelen!

Ma fityiszt hord - csípné, ha nőne -:

csak fityeg ott a szerelem.

Jó férfi volt! Már csak pihen,

kifullad az öngólokon

s tolató szenvedélyeken.

Éljetek, pasik, boldogan!

 

S ő, a bozontos mellehordó,

ki öv alatt harcolt, s bizony,

főleg nyaranta, kék oportó

mellett rúgtatott a Bakony-

formán sűrű, sötét-finom

mézbozótba, a szomjat oltó

málnásba, - ő is odavan…

Éljetek, fickók, boldogan!

 

Mert én, ki testem tömegével

veszem csak észre magamon

az évek súlyát, már egyébbel

nem mulatok, csak egy rokon

testű és reggel-este éber

csillaggal, aki homlokon

s dombon csókol, ha akarom -

Ürgék, éljetek, boldogan!

 

Fiatal nem vagyok, de résen -

és Egyben lelem örömem:

tíz ujjam derekába vésem,

míg kapálózva ölelem

s elkárhozom a szenvedélyen.

Vén vagyok, - nem boldogtalan…

Ti csak üssetek rést a légyen,

fiúk… S éljetek boldogan!

 

Ajánlás:

Tartson, míg élsz, a küzdelem:

falj selymet, csókolj foltokat…

Ha mással nem, hát fel, a fejjel!

Italom vagytok, ételem -

Fiúk, éljetek boldogan!

 

ITEM

 

Nincs gyávább, mint a férfinép!

Az asszony bátor, hogyha csal.

A hős hazafarol, lelép,

szán-bán, motyog, s akár a fal…

Elfut, mint kannából a víz -

mindig más kell, mint aki van.

Félsz és vágy más-más ágyba visz.

Gondoljatok rám boldogan.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://lyrikline.org

La bella moglie dell'armaiolo si congeda dai ragazzi di una volta (Olasz)

Vedo l’irruente, quel tale di una volta,

colui che non trovava pace.

Un tempo, al mattino, giaceva tra le mie braccia,

e per non doversi separare da me

era disposto anche a morire…

Or’ ronfa insieme a qualcun’altra, si volta

sciattamente dall’altra parte… Vana fu la mia lotta.

Siate felici, ragazzi!

 

E quel’altro che se ne infischiava delle donne

e faceva il gradasso: ce ne sono a bizzeffe!

Oggi che è tramontato – gli piacerebbe, se potesse -

il suo amore penzola inerme.

Era un bravo maschio! Ora riposa soltanto,

dalle passioni languide,

e dalle cilecche affannate.

Siate felici compagni!

 

E lui, con i villosi pettorali,

faceva la guerra sotto la cinta,

certo, più che altro d’estate,

nei vigneti azzurri di oporto,

si buttava a capofitto nella scura

macchia fitta e mielata, e nel lamponeto

dissetante, - anche lui è andato…

Siate felici bricconi!

 

Perché io il peso degli anni sento,

solo con la massa del mio corpo,

non mi diverto con nient’altro,

solo con una stella a me consona,

che è sveglia dal mattino sino la sera,

che mi bacia sulla fronte e anche

sul monte di venere, se lo voglio –

Siate felici spasimanti!

 

Giovane non sono, ma sto all’erta –

e trovo gusto, in una cosa Solo:

affosso, nella vite sua, le mie dieci dita,

finché scalciando lo tengo abbracciato,

nella passione trovo la mia perdizione.

Sono vecchia, - non infelice…

Ragazzi apritevi pure una breccia

nell’esistenza…E siate felici!

 

Raccomandazione: 

Finché sei in vita, continua lottare: mordi

la pelle setosa, lasciale lividi col bacio…

E se con non altro, su con la testa!

Siete la mia bevanda, il mio cibo –

Siate felici ragazzi!

 

ITEM

 

Del maschio, non c’è nessuno più vile!

La donna è coraggiosa, quando tradisce.

L’eroe torna a casa, se la svigna…

si pente, farfuglia, e come il muro…

Scorre via come l’acqua dalla brocca -

di quel che ha, non è mai contento.

Paura e voluttà mal si conciliano nel letto!

Pensate a me felicemente!



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap