Benő Attila: (félkarú óra)

Félkarú óra, egyetlen mutatóval.
Csak az órákat méri. Ráncos arcú számlap.
Körbe-körbejáró hiábavalóság.
Álmodban is színes szögeken jársz, mezítláb.
Megérkezel oda, ahonnan el se indultál.
Hangulat-állomások.
Belőled nyújtóznak a vasutak.
Merre robog a pulzusod?
Növekszik a mélyvörös. Parázs-láthatár.
Hamu-tartomány, málladozó körvonalak.
Alakzatok ledőlnek és szétfolynak.
Kösd be a szemed, hogy jobban láss
a belső áramlatok huzatában.
Kopárra vetkőzik a kertek emléke.
Nő a titok a gyökerek csendjében.
Képek sarjadnak benned. Homályosak,
mozgó pasztellek.
Rossz felbontású emlékezet.
A pohárból is csak magad iszod.
Légszomj, ég-szomj el nem olthatón.
Vastag fekete keretbe zárt szöveg
fehér foltjai.

A one-armed clock with a single pointer.
It only shows the hours. Wrinkle-faced dial.
Round-and-round moving futility.
Even in your dreams you walk on coloured nails, barefoot.
You arrive from where you had not even started.
Stations of mood.
Railways stretch out from you.
Which way does your pulse race?
Deep red is growing. Glowing sky-line.
Ash-territory, crumbling outlines.
Conformations collapse and flow apart.
Bind your eyes to see better
in the draft of inner currents.
Memories of gardens undress to nakedness.
Secrets grow in the silence of the roots.
Images germinate within you. They are blurred,
moving pastel pictures.
Memories with poor resolution.
Just you yourself drink it from the glass.
Air-thirst, sky-thirst cannot be quenched.
White stains of text locked
in a thick, black frame.