Benő Attila: (nem folyó)

Az idő nem egy folyó.
Csak a testre szabott,
benned és bennem bolygó,
kimért élet.

A növekedés
és fogyás tervének
ritmusa
napban, fában
és nádszálban.

Az idő nem út, nem irány.
Csak a lélegzet szokott ritmusa, lehelet,
és csak addig kísér téged,
amíg a reggeli fények fölébresztenek.

Il tempo non è un fiume.
Solo la personalizzata,
dentro di te e di me vagante,
compassata vita.
 
E il piano del ritmo
di crescita e di
perdita di peso,
nel giorno, nell’albero,
e nel fusto della canna.
 
Il tempo non è una via, non è direzione.
Solo il ritmo abituale del respiro, l’alito,
e ti accompagna solo finché
ti svegliano le luci del mattino.