Berzsenyi Dániel: A táncok
A táncok (Magyar)Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel A népek lelkét, s nemzetek ízleteit. A német hármas lépéssel lejtve kering le, S párját karja közé zárja s lebegve viszi. Egyszerű a német mindenben, s csendesen örvend, Egyet ölel mindig, s állhatatos szerető. A gallus fellengve szökik, s enyelegve kacsingat, Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda nyújt; Ez heves és virgonc, örömében gyermeki-nyájas, Kényeiben repdez, s a szerelembe' kalóz. A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde, Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit. Majd lebegő szellő, szerelemmé olvad epedve, S búja hevét kényes mozdulatokba szövi; Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra (Megveti a lyánkát a diadalmi dagály), S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal A testhalmok közt ugrani hőseivel. Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt. Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön! Férfierő s lelkes szikra feszíti erét. |
FordításokNémetDie Tänze Hark, von D. Kérjen fordítást! |