Csoóri Sándor: Második születésem
Második születésem (Magyar)Jövök a felhők alól, születésem emlékét hozom – Villog felém egy folyó, mint kintfelejtett kés az asztalon. Egy hegy s egy vörösen izzó bányadomb szük völgye nyit utat. Elhagyom, mint a gyerekkoromat. Amit szerettem, mindent elhagyok, hogy végre szabad legyek. Mint félig elropogtatott cukrot: ugy köpöm ki a világ édességét: nyárdinnye busát, szerelmeimet. Ez a világ nem kérte véremet. Én kérem az övét! Hallgatom saját jóslatomat: »Csak az él tovább, amit megitélhetek, megsirathatok, elveszithetek«… Amerre indulok, még nyár ragyog tovább; egy folyó fény-pengéje tündököl de föltámad lassan a cigánybambusz: e jeremiási ököl; víz és sár ideje, hideg álmoké, köveké: második születésemé.
|
My second birth (Angol)I come from beneath the clouds
|