Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Fodor András: Insonne (Álomtalan Olasz nyelven)

Fodor András portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Álomtalan (Magyar)

Vergődök, forgok egész éjjel
álmatlan ágyamon.
Mit hajszol bennem, mit rovancsol
az éber gondolat?
Minden bünömet fölmutattam,
gondom a földnek, víznek adtam,
mért nem vagyok szabad?

Esők, habok hullása zsibbaszt,
goromba mozdonyok
sisegve metsző hangja szaggat
fülembe mint a kés.
Nyugtalan test rönkjébe zárva,
ha nincs jóvátevő tanú, ki lássa,
mit ér a szenvedés?

Fölkel a dombokról a hajnal,
átlépi kínomat.
Kigyujtja ablakom előtt a
madarak kardalát.
Közömbös-egyszerűn, kegyetlen
árad meg elgyötört szememben
az égi tisztaság.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://inaplo.hu/

Insonne (Olasz)

Mi dibatto sul mio letto insonne,
mi rivolto tutta la notte.
Cos’è che mi assilla, cosa cerca
di appurare il vigile pensiero?
Ho rivelato tutti miei peccati,
tutta l’ansia ho affidato alla terra all’acqua,
allora perché non sono libero?

Pioggia, caduta di schiuma m’intorpidisce,
la voce tagliente delle locomotive
spietate, come un coltello
mi trafigge le orecchie.
Chiuso nel tronco del corpo irrequieto,
se non v’è un testimone di espiazione
che può vederlo, cosa vale il tormento?

L’alba si alza sulle colline,
valica il mio tormento,
accende davanti la mia finestra
il canto degli uccelli in coro.
Indifferente – semplicemente spietato,
dai miei occhi spossati
straripa la purezza del cielo.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasajàt

minimap