Semmi különös (Magyar)
Úgy alakult, hogy a városban találkoztunk. Ahogy érkezett, olyan volt, mint egy mentegetőző idegenvezető, esernyője, mint óriás szempilla csukódott le kezében...
Aztán csak átléptünk a csenden, vettünk egy zserbót, vagyis kettőt és egy capuccinót is, melynek habjába kiskanállal rajzoltam.
Szerettem ezt az eső utáni párás meleget, amiben sétáltunk, kézfejét simogattam, ott olyan puha a bőre, mint a kismacska talpa.
Július volt. És szerda. És semmi különös. Megkértem a kezét. Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | http://www.poet.hu |
|
Nimic deosebit (Román)
Aşa sa-ntâmplat, căci în oraş ne-am întâlnit. Când a sosit era ca o ghidă care-şi cere scuze, umbrela-i, ca o pleopă uriaşă i se-nchidea în mână…
Apoi doar am păşit peste linişte, am cumpărat un gerbeaud, adică doi şi un capuccino, în a cărui spumă am desenat cu linguriţa.
Îmi plăcea căldura aburită de după ploaie, în care ne plimbasem, dosul mâinii îi mângâiam, acolo atât de moale-i pielea, ca talpa pisicuţei.
Era iulie. Şi miercurea. Şi nimic deosebit. I-am cerut mâna.
|