Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kálnoky László: Bohapustá karikatúra (5.XII.) (Istentelen karikatúra (XII. 5.) Szlovák nyelven)

Kálnoky László portréja
Répás Norbert portréja

Vissza a fordító lapjára

Istentelen karikatúra (XII. 5.) (Magyar)

 ("H. Sz. Jelenései"-ből)[1]


Jézus elrajzolt torzképéhez
modellt ül egy csavargó
a szemétdomb tetején.
Körül patkányképű apostolok
tagadnák meg, félelmükben visítva, a Mestert,
hogyha a hangfalakból áradó diszkó-zene
tengeri vihart megszégyenítő
hullámdöreje el nem nyomna mindent.
A farmernadrágos festő ajkai mozognak,
nem imát mond, csak még nem köpte ki
a rágógumit. Sáskajárás
zúg el a kép fölött, a levegőben.



[1] Kálnoky László "Téli napló"-ja (1982–1983) mintha vallomásos vonulathoz tartozna. Valójában azonban az életrajzi személyesség egyik legfőbb kellékével ellátott versek naplószerűsége ellenpontozza és kiemeli a költemények tárgyiasságát, igaz, egyúttal mégiscsak jelzi elidegeníthetetlen személyességüket is. A költő ráadásul egy ironikus csavarral a ciklus sok versének a („H. Sz. Jelenései”-ből), illetve („H. Sz. Fohászai”-ból) alcímet adta, azaz a naplóbejegyzések egy részét a nevének kezdőbetűivel jelölt, tehát az életrajziság és fikció határát elmosó Homálynoky Szaniszló szerepjátékával distancírozza. forrás: Ferencz Győző, KEGYETLEN MESTERSÉG, Kálnoky László: „Letépett álarcok”, HOLMI, XXV. évfolyam 9. szám, 2013. szeptember, 1137. oldal



FeltöltőRépás Norbert
KiadóPetőfi Irodalmi Múzeum / Digitális Irodalmi Akadémia / pim.hu
Az idézet forrásaBálnák a parton, Téli napló
Megjelenés ideje

Bohapustá karikatúra (5.XII.) (Szlovák)

("Zo zjavení Sz. H.")


Tulák sediaci na vrchu
smetiska bol vzorom
spotvorenej karikatúry Ježiša.
Okolo apoštoli v zrkadle potkanov,
ktorí by Majstra kvičiac obavou zapreli,
keby diskotéková hudba šíriaca sa z ampliónov
- zahanbujúca dunenie vĺn
morskej víchrice - nepotláčala všetko.
Pery maliara v džínsoch sa hýbu,
nehovoria modlitbu, len ešte nevypľuli
žuvačku. Karavána kobyliek oprie o vzduch
svoj krik, nechá ticho na obraze.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslators

minimap