Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Koidula, Lydia oldala, Magyar életrajz

Koidula, Lydia portréja
Koidula, Lydia
(Lydia Emilie Florentine Jannsen)
(1843–1886)
 

Életrajz

Lydia Koidula (1843-1886) észt költő, színműíró. Koidula az észt koidu (hajnal) szóból alkotott álnév. A költőnő pályája kezdetén apja, J. W. Jannsen mellett dolgozik a Pärno Postimees (Pärnui Postás) című lap szerkesztőségében. A család később Tartuba költözik: Koidula a szellemi, irodalmi élet központjába kerül. A hatvanas évek derekán megjelenő önálló kötetei egy csapásra népszerűvé teszik. Egyetemista fivéreivel összefogva 1870-ben megalapítja az első észt nyelvű színházat. Ennek írja Koidula az első eredeti észt színműveket. E daraboknak nem erősségük ugyan a lélektani felépítés, de bohózatszerűen elevenek, teli pergő párbeszéddel, s napjainkig fel-felbukkannak az észt színházak repertoárjában. Szerelmében csalódva, Koidula 1873-ban egy Michelson nevű lett katonaorvoshoz megy feleségül. Élete utolsó másfél évtizedét a kronstadti haditengerészeti támaszponton tölti, számára idegen és érdektelen környezetben. Ezeket az esztendőket csak néhány hazai látogatás s a németországi utazások teszik derűsebbé. De talán éppen ezekben az években születnek Koidula művészileg legérettebb költeményei. A költőnő igazi területe a hazafias líra. A szülőföldtől távol töltött években születő, szorongó, elvágyódó versei gondolatiságukat és formai kidolgozásukat tekintve egyaránt a XIX. századi észt költészet élvonalába emelik.

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap