Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kondor Béla: Dimenticare (Elfelejteni Olasz nyelven)

Kondor Béla portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Elfelejteni (Magyar)

Elfelejteni nem lehet, de megfeledkezni
csúnya történeteket fordítva adni
istentelenül bájos igyekvés lenne az.

Szép csókokat visszájárul; halottakat
felfeszíteni és szét; föld alá repül a
néma angyal. Ki kap, és ki adott most?

És ki fog ocsmányabbul pusztulni?
A bűnös adományozó vagy a bűntelen
méla ajándékozott a rosszabbik utcából?

Néha fájdalom a Szépség. Néha
a zengzetes oldódás ottmarad istene
napfényű méhében. Inkább befogad, nem fogan.

S nem születik. Fájás van, meg nyomatékok.
Bénaság egyszerűbb helyeken és a néma
angyal felmeredt hímvesszővel imát mond.

Van teremtés! És zúzmarás fény némely
testekben és fénylő, tiszta papír, és
megfeledkezés; pillájuk lesütő eszközök.

Mint égbolti foltrendszerek, úgy hevernek
e léha, angyali szerszámok piszkos éltünk
lesepert asztalán és rá morzsák, legyek.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaK. B.

Dimenticare (Olasz)

Dimenticare non si può, ma scordarsi,
mostrare gli avvenimenti sgradevoli all’opposto
sarebbe uno sforzo immensamente gentile.

Baci delicati all’inverso; crocifiggere
i morti, l’angelo muto vola sotto la terra.
Chi riceve, e ora, chi è stato a dare?

E chi avrà la decadenza più ignobile? Il peccatore
che dona, o chi lo riceve, l’avvilito, chi dalla peggiore
strada proviene, ma è senza peccato?

A volte la bellezza è dolore. A volte lo scioglimento
sonoro rimane nel grembo solare di Dio.
Piuttosto ti accoglie, ma non concepisce.

E non si nasce. Vi è dolore e irruenza.
Immobilismo nei posti più semplici,
l’angelo muto con membro eretto prega.

Esiste la Creazione! Vi è la luce pruinosa in alcuni
corpi e la brillante, carta pulita, e dimenticanza;
le ciglia sono strumenti di abiezione.

Come sistemi di macchie sul cielo, giaciono questi
dissoluti arnesi angelici, sul tavolo della nostra
sporca  vita ripulita, con le briciole e mosche sopra.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaC. I.

minimap