Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Laboda, Róbert: List starému otcovi I. (Levél nagyapámnak I. Szlovák nyelven)

Laboda, Róbert portréja

Levél nagyapámnak I. (Magyar)

hűvös idők járnak az udvarunkon,
a déli harangszó is hamisabban szól,
mint amikor a kapuban hallgattuk,
drágább lett onnantól a napsütés,
s a tiszta levegőt is többen bérlik,
nincs már az utcánkban magyar szó sem,
amit azóta is mindenki ért,
csak senki nem beszéli,
képzeld,
a kóbor kutyákra is törvény mutogat,
bár ők ebből semmit nem értenek,
sajnálom, hogy már nem látod
az agyonművelt kertünket,
amit gyakran elönt az Ipoly*,
de soha nem tudtunk ezért
igazán haragudni a folyóra,
mert a medrében ragadt
mindkettőnk gyermekkora,
pedig már szinte nincs is keresztmetszete -
csak tükörképünket tükröző esőcsepp maradt,
amit a sok kiszáradt diófa árnyékol,
a templomot felújították,
szép torony fénylik rajta,
csakhogy még mindig ugyanaz az ülésrend,
s az éghajlat sem lett benn melegebb,
emlékszel mennyire fáztunk ott?
hogy mennyire haragudtál érte,
ha meglátszott?
még a vasárnapi ebéd közben is
ettől remegett a kanalam,
s ahogy láttam, neked is,
azóta már nem remegünk szinkronban,
nem borozunk a fa alatt,
és nem szedjük a dinnyéket éretlenül,
nem hallgatjuk a hangosbemondót,
és amióta nem vagy,
már a politika sem érdekel - annyira,
viszont maradt a vasárnap,
s eltelik a szent mise,
van úgy, hogy éretted is,
nem haza sietek,
hanem hozzád



FeltöltőRépás Norbert
KiadóAthenaeum Kiadó Kft.
Az idézet forrásaTúlzások, ISBN978-963-293-434-1
Könyvoldal (tól–ig)14-15
Megjelenés ideje

List starému otcovi I. (Szlovák)

chladné časy zavítali na náš dvor,
poludňajší hlahol zvonov falošne zvučí,
ako keď sme ich pri vrátach počúvali,
slnečný svit sa odvtedy zdražil,
a čistý vzduch aj viacerí árendujú,
v našej ulici už nepočuť maďarskú reč,
ktorú od tých čias ešte stále každý poníma,
len ju nikto nepoužíva,
predstav si,
zákon poukazuje aj na potulných psov,
hoci oni z toho nič nerozumejú,
je mi ľúto, že už nevidíš
našu do úmoru obrobenú záhradu,
ktorú Ipeľ často zaplaví,
na rieku sme sa zato ale
naozaj nikdy nenahnevali,
lebo sa detstvo nás obidvoch
k jeho korytu ľnulo,
avšak už takmer nemá ani prierez -
zostala len dažďová kvapka odrážajúca náš obraz,
na ktorú vyschnutý orech vrhá tieň,
obnovili kostol,
na ňom sa krásna veža blyští,
avšak zasadací poriadok je stále rovnaký,
vo vnútri sa ani podnebie neoteplilo,
pamätáš sa, ako nám bolo zima?
ako si sa hneval,
keď to bolo vidno?
lyžica sa mi od toho triasla
ešte aj v nedeľu počas obeda
a ako som videl, aj tebe,
odvtedy sa už netrasieme synchrónne,
pod stromom si už nepopíjame víno,
a neoberáme nedozreté melóny,
nepočúvame amplión,
a odkedy nie si,
nebaví ma už ani politika - natoľko,
avšak nedeľa zostala,
a svätá omša sa naplní,
občas sa stáva, že sa kvôli tebe,
neponáhľam domov,
ale k tebe



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

Kapcsolódó videók


minimap