Levél nagyapámnak II. (Magyar)
az Ipolynál játszottunk, ezer kullanccsal a hátunk mögött hallgattuk a harangszót, a tisztás rongyosra gyűrte esetlen lábnyomaid, de körülötted sápadt lett volna a szivárvány is, persze hogy megfürödtünk, ruhástól, sárosan remegtünk a széles nádasban, mint két eltévedt sirály a nógrádi tájszólásban, beszélni tanítottál, majd hallgattál, s egyre hangosabb lett minden szó, amit szemembe háttal mondtál - tán elmúlt huszonöt nyár azóta, s persze tudtuk, hogy nem együtt vénülünk, most mégis harangszóra ugranék, ha tízet ütne pulzusod Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Athenaeum Kiadó Kft. |
Az idézet forrása | Túlzások, ISBN978-963-293-434-1 |
Könyvoldal (tól–ig) | 15-16 |
Megjelenés ideje | 2015 |
|
|
List starému otcovi II. (Szlovák)
hrali sme sa pri Ipli, s tisícami kliešťov za našimi chrbtami počúvali sme amplión, čistina ti do roztrhania pokrčila ťarbavé šľapaje, ale pri tebe by aj dúha osinela, pravdaže sme sa okúpali, v šatách, zablatení v širokom tŕstí trasúci sa, ako dve zablúdené čajky v novohradskom nárečí, učil si ma hovoriť, potom si mlčal, a čoraz hlasnejšie zneli všetky slová, ktoré si mi chrbtom obrátený do očí povedal - odvtedy prešlo azda dvadsať liet, vedeli sme, samozrejme, že nestarneme spolu, na hlahol zvonov teraz by som predsa poskočil, ak by tvoj tep desatkrát udrel
|