Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Laboda, Róbert: List starému otcovi II. (Levél nagyapámnak II. Szlovák nyelven)

Laboda, Róbert portréja

Levél nagyapámnak II. (Magyar)

az Ipolynál játszottunk,
ezer kullanccsal a hátunk mögött
hallgattuk a harangszót,
a tisztás rongyosra gyűrte
esetlen lábnyomaid,
de körülötted sápadt lett volna
a szivárvány is,
persze hogy megfürödtünk,
ruhástól, sárosan
remegtünk a széles nádasban,
mint két eltévedt sirály
a nógrádi tájszólásban,
beszélni tanítottál, majd hallgattál,
s egyre hangosabb lett minden szó,
amit szemembe háttal mondtál -
tán elmúlt huszonöt nyár azóta,
s persze tudtuk, hogy nem együtt vénülünk,
most mégis harangszóra ugranék,
ha tízet ütne pulzusod



FeltöltőRépás Norbert
KiadóAthenaeum Kiadó Kft.
Az idézet forrásaTúlzások, ISBN978-963-293-434-1
Könyvoldal (tól–ig)15-16
Megjelenés ideje

List starému otcovi II. (Szlovák)

hrali sme sa pri Ipli,
s tisícami kliešťov za našimi chrbtami
počúvali sme amplión,
čistina ti do roztrhania pokrčila
ťarbavé šľapaje,
ale pri tebe by aj dúha
osinela,
pravdaže sme sa okúpali,
v šatách, zablatení
v širokom tŕstí trasúci sa,
ako dve zablúdené čajky
v novohradskom nárečí,
učil si ma hovoriť, potom si mlčal,
a čoraz hlasnejšie zneli všetky slová,
ktoré si mi chrbtom obrátený do očí povedal -
odvtedy prešlo azda dvadsať liet,
vedeli sme, samozrejme, že nestarneme spolu,
na hlahol zvonov teraz by som predsa poskočil,
ak by tvoj tep desatkrát udrel



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásatranslator

Kapcsolódó videók


minimap