Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Nádasdy Ádám: Passeggiata mattutina (Délelőtti séta Olasz nyelven)

Nádasdy Ádám portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Délelőtti séta (Magyar)

Míg melletted megyek, eszembe jut,
mit kellett volna akkor mondanom,
mikor tarkód alá szorult karom
és félkézzel kellett zoknit, sarut
leráncigálni; számban összefut

a szó, mért nem beszéltem, én barom,
mikor kezed az egyik oldalon
felhúzta ingem s az övembe nyúlt?
Ha megvárom, míg magadtól hajolsz rám,

ha merem arcodat kezembe venni,
hogy markomat meg kelljen szoknia:

a vállad most nem így koccanna hozzám,
mintha köztünk nem történt volna semmi,
csak marháskodás, biológia.

 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásahttp://konyves.blog.hu

Passeggiata mattutina (Olasz)

Cammino vicino a te, mi torna in mente
cosa avrei dovuto dire allora, quando
la mia mano s’era incastrata sotta la tua nuca,
e mi son dovuto liberare con una mano dalle
calze e dalle scarpe, in bocca mi s’accalcano
 
le parole, perché non avevo parlato, io idiota,
quando la tua mano da un lato aveva tirato
su la mia camicia e s’era infilata nella patta?
Se aspetto finché da solo ti chini su di me,
 
se oso prendere il tuo viso tra le mie mani,
perché bisogna far abituarlo al loro tocco:
 
allora la tua spalla ora non mi urterebbe così,
come se tra di noi non fosse successo niente,
solo balordaggine, biologia.



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap