Nemes Nagy Ágnes: Bomen (Fák Holland nyelven)

Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.

Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.

És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.

Dit moet je aangeleerd women. De bomen in de winter.
Hoe ze tot in de wortels bevriezen.
Roerloze gordijnen.

De lijn moet je leren
waar het kristal in damp vergaat,
waar de boom tot nevel wordt
zoals het lichaam tot herinnering.

En de rivier voorbij de bomen,
de stille vlucht der wilde eenden,
de blanke blindheid van de blauwe nacht
boordevol vermomde voorwerpen.
Hier moeten de nameloze handelingen
der bomen aangeleerd worden.