Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Orbán Ottó: Vecchi innamorati (Öreg szerelmesek Olasz nyelven)

Orbán Ottó portréja
Cikos Ibolja portréja

Vissza a fordító lapjára

Öreg szerelmesek (Magyar)

Az idő; a titkos ügynök már rég beépült szervezetünkbe;
házasságunk annyi veszélyen átcsempészett mikrofilmjén
meszes gerincünk röntgenképét látni.
Húsz év - sok is egy átlagos, értelmiségi párnak.
Van bennünk valami vérlázító:
Rómeó és Júlia egy újabb reformnemzedékből,
őszen, mérsékelt súlyfölösleggel -
inkább egy burleszkfilmbe illenénk,
mint a szűk világváros zsúfolt kriptájába,
ahol most már csak egymás szemébe nyílik a titkos alagút …
imbolygó fény … a hatvanas évek …
a testünk éppolyan átlátszó, mint a tervünk,
melyet kínjában ötlött ki a méregkeverő, kontár barát …
A fiatalság lebukik, ha túl soká él; ez a sorsa.
Kispárnánkat a fejünk alá gyűrve lassan süllyedünk.
De ha gyülemlő ráncaink harisnyaálarcát lehúznánk,
előragyogna mögüle az ifjú koponya,
s kézfejünkön az őrült tetoválás: VAN FÖLTÁMADÁS!



KiadóMagvető Kiadó, Budapest
Az idézet forrásaOrbán Ottó összegyűjtött versei

Vecchi innamorati (Olasz)

Il tempo; l’agente segreto, è da tempo s’è infiltrato nel
nostro organismo;
sul microfilm del nostro matrimonio contrabandato tra
tanti pericoli, s’intravede la radiografia della nostra
colonna vertebrale sclerotica.
Vent’anni – son troppi per una coppia di intellettuali
comuni.
In noi v’è qualcosa di ributtante:
Romeo e Giulietta di un’altra generazione di riforma,
incanutito, con un discreto sovrappeso –
saremmo più idonei per un film burlesque,
anziché in una stretta tomba affollata della metropoli,
dove ormai il passaggio segreto s’apre nel l’occhio del uno
all'altro…
luce ondeggiante... gli anni sessanta…
il nostro corpo è altrettanto trasparente, quanto il nostro
piano,
che un amico cialtrone, l’avvelenatore, per forza delle
cose, aveva inventato…
La gioventù fallisce, se vive troppo a lungo; è il suo
destino.
Con il cuscinetto ficcato sotto la testa ci affondiamo
lentamente.
Ma se sfilassimo la maschera da calza dalle nostre rughe
accumulate, da dietro risplenderebbe il cranio giovane
e sul dorso della mano il folle tatuaggio:
LA RESURREZIONE ESISTE!
 
 
 



FeltöltőCikos Ibolja
Az idézet forrásasaját

minimap