Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Pelevin, Viktor Olegovics oldala, Magyar életrajz

Pelevin, Viktor Olegovics portréja
Pelevin, Viktor Olegovics
(Пелевин, Виктор Олегович)
 

Életrajz


Moszkva, 1962. nov. 22.
Moszkvai író. A Moszkvai Energetikai Főiskolán tanul (1979–1985), 1989-től a Gorkij Irodalmi Főiskolára jár. Nemzedékének alapélménye a Szovjetunió felbomlása és a rendszerváltozás.
1993-ban a Szinyij fonar (A kék lámpás) című elbeszéléséért irodalmi díjat kap (Booker-díj), emellett számos egyéb irodalmi elismeréssel, díjjal is büszkélkedhet. Népszerűsége nem csak hazájában, de az USÁ-ban is hatalmas.
A mai orosz irodalom fenegyereke, a két Jerofejev (Viktor és Venyegyikt) mellett a „bajkeverő irodalom” kiemelkedő reprezentánsa. Jellemző rájuk a minden áron, minden írói eszközzel való meghökkenteni akarás. Az eszközökön (csodák, irreális- szürreális fordulatok, a groteszk, sőt abszurd elemek, valamint a nyelvi rétegek keverése, a szleng és a nyelvi durvaságok, káromkodások burjánzása: a vulgaritás és obszecenitás mind a nyelvezetben, mind a cselekményben – ez utóbbiban leginkább V. Szorokin írónál – való erős jelenléte) túl ezt szolgálja maga a történet is, ami sohasem szokványos, mégis jellemző korunkra, mélyen aktuális.
Posztmodernistának szokták nevezni, ő maga azonban tiltakozik e kategória ellen. Írásművészete a gogoli fantasztikum világában gyökerezik, stílusa áradó, egy pillanatig sem unalmas. Rendkívül népszerű, eddig 17 nyelvre fordították le. Magyarországon A rovarok élete (Zsizny naszekomih) című könyve (regénnyé szerveződött novellafüzér) jelent meg először. Már első regényében, az Omon Ré címűben megmutatkozik inventív és egzotikus „társadalmi-metafizikai fantáziája”, ami a mágikus realizmussal és a groteszkkel keveredik. A regény allegorikus párja a Sárga nyíl (Zsoltaja sztrela) című kisregény, amely szintén abszurd helyzetet mesél el. A regényben iróniával és parodisztikus elemekkel beszéli el a szovjet idők ostobaságait, miközben a jelenkori oroszországi állapotokra is utal, de a politikai tartalommal szemben filozófiai mondanivalója a lényeges. Az életörömről, az élet valódi értékeiről szól A „P” nemzedék című regényében is, amelyben a reklámok kreálta, hazugságra épülő világot elemzi és kritizálja, a ma halálpontos korrajzát és kórképét nyújtja hatalmas olvasótáborának.
Regényvilága „hátborzongató, egyszerre lenyűgözően reális és rémálomszerűen ijesztő”. Jellemző rá, hogy a befejzés „lebegtetésével” több értelmezési lehetőséget is nyitva hagy.
Intertextualitásánál, számos (a nem orosz olvasó számára sokszor érthetetlen) irodalmi és kulturális utalásánál, összefüggéseinél, többszörös jelentésrétegénél fogva a maga teljességében szinte lefordíthatatlan.
A virtualitás, az elektronikus kultúra, a számítógép bűvölete művein is nyomot hagy, bizonyos esztétikai szempontok, részletek kidolgozása háttérbe szorulnak, ráadásul gondolati zavarossággal is vádolható: zen buddhizmus, narkotikum, nehezen „emészthető” nyelvi organizmus keveredik nála, csodák történnek műveiben. Ezzel együtt élvezetes, aktuális, fájdalmasan mai.
Fő műfordítója és szakértője Bratka László.
Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap